Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. pedig a magas kegyelmi tény következménye csak az utóbb említett mérvig mehetett volna — mert az elítélt jogerős ílélet hatálya alatt állott; — s az újrafelvételi eljárás rendszerint még nem is felfüggesztő hatályú perorvoslat, A kir. ítélőtábla mindezek szerint azt a törvényes kötelességét, hogy a vádlott és a védő fellebbezése alapján az újrafelvélel kérdését érdemben felülvizsgálja és abban döntsön, a vádlóit sérelmére nem teljesítette; viszont a jogerős ítélettel kiszabolt büntetés kegyelmi úton való elengedése kérdésében döntölt, noha e döntés nem tartozik az ő hatáskörébe, hanem a 66,900/1921. I. M. sz. rendelet 2. és következő §-ai szerint a büntetést nyilvántartó hatóságéba. A kir. ítélőtábla törvénysértő határozata azért sérli az elítélt érdekét is, mert neki nem mindegy, hogy vájjon az újrafelvétel során őt az alapítéleli bűnösségének minden esetleg nngyobbrésze alól felmentik-e, vagy vele szemben az eljárást kegyelemből csak megszűntetik, ami ránézve még nem ártatlansági bizonyítvány. Minthogy tehát a törvénysértő határozat a hatáskör túllépésével történt és az elítélt sérelmére is szolgált, kellelt a határozat megsemmisítésével a kir. ítélőtáblát utasítani, hogy az újrafelvétel tárgyában szabályszerűen eljárjon és határozzon. = A Bp. XXI. fejezetében szabályozóit újrafelvételi eljárás perjogi természetére nézve lényegesen különbözik az alapperbeli eljárástól. Az utóbbiban még csak terhelt van, aki ellen az állam büntető igényét érvényesíti és az eljárás célja ezen igény alaposságát megvizsgálni, a vádbeli tett büntetendőségét eldönteni; s ha ez a vádlott terhére dől el, a bűncselekmény minősége és az •* alanyi bűnösségnek — büntetéssel megtorlandó — foka tárgyában dönteni. Amíg mind e kérdésre jogerős ítélet nincs, addig az állam büntető igénye a Btk. 105. §-ában elsorolt okokból elenyészhetik. Ha azonban az államnak érvényesített büntető igénye jogerős marasztaló ítélet alakjában a vádlott ellen elismertetett ; a vádlottból elítélt lett, akinek javára a kiszabott bünietés elengedése végett már nem a Btk. 105., hanem a 117. §-a érvényesíthető. Ezen mit sem változtat az újrafelvétel, amely mögött immár nem meg nem állapított kétes büntető igény, hanem jogerős iiélel van. Az újiafelvételi eljárás célja csak a jogerős ítélet égésiben, vagy részben való hatálytalanításának elérése, de, amíg az végérvényesen meg nem történik, addig az alap nem a büntető igény, hanem a jogerős ítélet valósága, amellyel szemben a büntetést végrehajló hatóság feltételeinek fennforgása esetén szerezhet érvényt a Btk. 117. §-ának, de amellyel szemben az újrafelvétel keretében eljáró és határozó bíróság a Btk. 105. §-ára többé vissza nem térhet. E részben tehát a kir. ítélőtábla törvényértelmezése, s ennek következtében a Btk. 105. §-ának alkalmazása téves és e törvényhely valódi rendelkezését sérti. De törvényellenes és az elítélt lényeges sérelmére szóló a kir. ítélőtáblának az a törvénymagyarázata is, amely szerint az újrafelvett bűnperben az eljárás és az érdemi döntés mellőzhető, ha a közbejött kegyelem okából az eljárás megszüntetése indokolt. A fent előadottak szerint ez a feltétel, mint lehetőség az újrafelvételi eljárás során a bíróság előtt fel nem merülhet, mert a bünietés végrehajtásának a Btk. 117. §-a eseteiben való kizárása esetén az intézkedés a végrehajtó hatóság feladata; elesvén tehát a helytelenül