Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

/ 1. /. A trianoni szerződés értelmében a magyar állam területéhez tartozó községben, ellenséges megszállás idején elkövetett bűncselekmény a magyar törvény hatálya alá esik. Az ellenséges megszállás ténye az államterület jellegét sem államjogilag, sem nemzetközi jogilag nem változtatja meg. — //. Az országgyűlések és a nemzetgyűlések törvényeit a magyar állam akarata gyanánt összehasonlító rangsorszerű bírálat nélkül feltétlenül kell megtartani és alkalmazni. Tr, . (Kúria 1922 szept. 42. B I. 3223/1922. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. . . . indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a védő a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontja alapján élt semmisségi panasszal azért, mert a vádbéli cselekmény az elkövetés helyén és az elkövetés idejében még nem volt bűncselekmény és mert abban, hogy a 6580/1921. M. E. sz. rendelet az 1920:1. tcikket az elkövetés helyén csak 1921 augusztus 20-ika után való időben déptette életbe», a vádlott javára büntethetőséget megszüntető ok van, amelyet a kir. ítélőtábla tévesen figyelembe nem vett. Ez a panasz alaptalan. A kormányzósérlés az 1920:1. tcikk életbelépési napjától: 1920 február 29-étől az 1913: XXXV. tc. 2. §-a alapján büntetendő vétség. Büntetendővé vált pedig az említett időtől kezdve a Btk. 5. §-a értelmében a magyar állam egész területén, azt akár magyar honos, akár külföldi követi is el. Az elkövetés helye: a bácsbodrogvármegyei Bácsborod község, a magyar törvénytárba becikkelyezett trianoni békekötés előtt, a vádbeli bűncselekménynek 1920 május 1-én történt elkövetése idején épenúgy, mint most is, a magyar állam területéhez tartozott és tartozik. A vádlott is úgy a vádbeli bűncselekmény elkövetése idején, mint most kétségtelenül magyar honos, aki különben ezért a vétségért a Btk. 7. §-a értelmében akkor is tartoznék büntetőjogi felelősségBüntetőjogi Döntvénytár. XVI. 1