Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. hatáskörben a rendes perjogi szabályok szerint van hivatva eljárni és ítélkezni. Ez jelenti azt is, hogy kizárólag a Bp. szabályai irányadók nemcsak az újrafelvétel megtagadása vagy megengedhetősége, valamint a vizsgálat elrendelése vagy el nem rendelése tekintetében, hanem a főtárgyalásra, a hozandó ítéletre, sőt a perorvoslatra nézve is, amiből az is következik, hogy mindezeknek elvégzése a rendes és nem a kivételes bíróság kötelessége™ _ „ _ _ _ „ _, __ _ 7 38. Oly esetben, mikor az alapügyben a kir. törvényszék mint egyesbíróság járt el, újrafelvétel esetében az eljárás a kir. törvényszék három tagból alakított tanácsa elé tartozik— _ „_ 48 42. Újrafelvett perben hozott kir. táblai ítélet ellen csak akkor van helye anyagi okon semmisségi panasznak, ha az alapperbeli tényállás részben vagy egészben változott. Ha ez meg nem történt, nincs alapja a jogerőt megbolygató új felülvizsgálatnak. Hangsúlyozni kell, hogy a semmisségi panasz használását és az anyagi jogi felülvizsgálatot nem az alapperbeli ítélet hatályában való fenntartásának kimondása maga zárja ki: hanem az, hogy az alapperbeli tényállással szemben új tény nem lett megállapítva, vagyis, hogy az alapperbeli tényállás járulékos új ténymegállapítással nem lett semmi tekintetben megváltoztatva. Amennyiben azonban ez, bacsak részben is, megtörtónt, az újrafelvétel keretében érvényesíthető anyagi semmisségi okból helye van semmisségi panasznak és a módosított új tényállásnak jogi felülvizsgálata meg nem tagadható, akkor sem, ha egyébként az alsóbíróság az alapperbeli jogerős ítéletet hatályában fenn is tartotta _____ 33 43. Az újrafelvételi eljárás nem tekinthető az alapeljárás folytatásának, ellenkezőleg: az újrafelvételi eljárás arra irányul, hogy megdöntse az államnak az alapeljárás során alakilag és anyagilag jogerősen megállapított büntető igényét. Ennélfogva az újrafelvételi eljárás során a bűnvádi eljárást kegyelem okából a Btk. 105. §. 2. pontja alapján megszüntetni nem lehet. A jogerős ítélettel kiszabott büntetés kegyelmi úton való elengedése kérdésében nem a bíróság, hanem a büntetést nyilvántartó hatóság dönt _______ .„, ___.._.._ __ _ 35 XXVIII. FEJEZET. Végrehajtás. 505. §. 30. A semmisségi panasszal megtámadott ítélet keltétől folyó előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámításának kérdésében (Btk. 94. §-a Bp. 327. §. második bekezdésének e) pontja) a kir. Kúria ítélethozatal esetében sem határoz, hanem a beszámítást a Bp. 505. §-ának második bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságra bízza _ _ „„ __ _______ 21 XXXI. FEJEZET. Kártalanítás. 576. §. 44. Nincs helye kártalanításnak oly esetben, mikor a bíróság vádelejtés folytán szüntette meg a bűnvádi eljárást, a kir. ügyésa pedig azért ejtette el a vádat, mert a vádlott az orvosszak-