Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

430 Büntetőjogi Döntvénytár. radalom alatt gyakorlatilag is foganatba vétetett — amennyiben az állami alkalmazottak a népköztársaságra felesküdtek, a hatóságok címeiből és pecsétjeiből a királyságra emlékeztető jelzők és a korona eltávolíttattak és az addigi királyi bíróságok is a köztársaság nevében ítélkeztek — a Btk. 82. §-a ténybeli tévedés címén nem nyújt mentességet. (Kúria 1923 okt. 17. B I. 1888/1923. sz.) A kir. Kúria: A Bp. 385. §-nak 4. b) és 2. pontjai alapján bejelentett semmisségi panaszt visszautasítja; a kir. főügyész panaszának a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára, továbbá a vádlott és védője semmisségi panaszának a Bp. 385. §-nak 4. a) és c) pontjaira alapított részét pedig elutasítja. Ellenben mindkét alsóbírósági ítéletnek azt a részét, mely szerint a vádlott a Btk. 4 41. §-nak 2. bekezdésében meghalározott vétség vádja alól felmentetelt, valamint a másodbíróság ítéletének a vádlott összfőbüntetéséről rendelkező részét a kir. főügyész vonatkozó panasza alapján a Bp. 385. §-nak 1. c) pontjában és illetve a Bp. 385. §-nak 3. pontjában, a pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre vonatkozó részét pedig hivatalból a Bp. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott anyagi semmisségi okokból, ez utóbbit a Bp. 385. §-nak végbekezdéséhez képest, a Bpn. 33. §-nak 1. bekezdése értelmében megsemmisíti és a vádlottat a Btk. 141. §. 2. bekezdésében meghatározott, a királyi ház tagja megsértésének vétségében is bűnösnek mondja ki, melyet az által követett el, hogy Győrött, 1919 jan. 20-án Győr vármegye törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlésén József főhercegről ezeket mondta : «Habsburg József aljas gazember, ki katonáit szintén gépfegyverrel hajtotta előre» — és a nevezett vádlottat összbüntelésül a másodbírósági ítéletben vonatkozóan felhívott törvényszakaszok, valamint a Btk. 142. §-a alapján is — azonban a kir. ítélőtábla ítéletében felhívott, a Btk. 92. és 172. §-ainak mellőzésével az ítélet foganatbavétele napjától számítandó hét hónapi börtönbüntetésre ítéli, ellenben a pénzbüntetés kiszabását és az 1921 : XXVIII. tc. 4. §-nak felhívását mellőzi . . . Indokok: A másodbírósági ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be: 1. a kir. főügyész a Bp. 385. §-nak 1. a), c) és 3. pontjai alapján, mert vádlott a papi osztály elleni izgatás, valamint a királyi ház tagja megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentetett és a Btk. 92. §-nak alkalmazása miatt; 2. a védő a vád-lott csatlakozásával a Bp. 385. §-nak 1. aj és