Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)
Büntetőjogi Döntvénytár. 115 társadalom rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalommal és szervezkedéssel összefüggően annak céljára követtetett el. A Btk. 92. §-ának alkalmazását pedig a védő szerint minden esetben indokolttá teszi a vádlott büntetlen előélete, fiatalkora, a szenvedések, amelyeken a hadifogságban része volt és az a körülmény, hogy a bolsevizmushoz való csatlakozását magyar lelkének az a keserű érzése is elősegítette, hogy hazája letiporva, megcsonkítva fájdalmak között vonaglott s a Magyarország elleni igazságtalanságokat a kapitalista államhatalmak követték el. A védelem érveléseit minden irányban vizsgálva, a kir. Kúria megállapítja, hogy az 1921 : XXXIII. tc.-kel törvénybe iktatott trianoni békekötés a volt orosz birodalomnak Szovjet-Oroszországra vonatkozó részére nem vonatkozik: továbbá, hogy a bresztlitovszki békekötés törvénybe iktatva soha sem lett, tehát az nem létezőnek tekintendő s így a magyar állam és Szovjet-Oroszország között az ellenséges viszony jogilag ma is fennáll. De az ellenséges viszonynak tényleges fennállását is nyilvánvalóvá teszik azok a köztudomású tények, hogy Szovjet-Oroszország a magyar hadifoglyokat a bresztlitovszki és trianoni békekötés után is fogolytáborokban mint ellenséges hadifoglyokat kezelte, azokat sanyargatta és hazájok iránti hűtlenségre csábította, kényszerítette és pedig gyakori esetekben sikeresen; hogy a hadifoglyok kicserélése iránti tárgyalások és ezek végrehajtása, nem közvetlenül, hanem semleges állam közvetítésével, ennek területén és garanciája mellett történtek meg; hogy Szovjet-Oroszország a magyar állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére is minden lehetőt elkövet, az erre irányuló mozgalmakat szervezi, irányítja, pénzzel és másmódon segélyezi s készen áll arra, hogy belső zavarok előidézése esetén a kínálkozó lehetőség felhasználásával Magyarországba fegyveresen is betörjön. A Btk. 144. §-ába ütköző bűncselekményeket illetőleg a kir. Kúria azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy az ezen §. alá eső bűncselekménynek nem előfeltétele a hadüzenet megtörténte és a fegyveres összeütközések megkezdése, mert azt, hogy valamely külhatalom ellenségnek tekinthető és tekintendő-e, a legújabb történelem tanúságai és a nemzetközi jog értelme szerint nem diplomáciai külső alakiságokból, hanem az ellenséges szándékot az idegen állam fegyveres megtámadását kétségtelenül bizonyító fegyverkezésekből, készülődésekből, fegyveres felvonulásokból, az idegen állam területén ennek megtámadása célzatával, belső zavarok előidézésére s ily módon a megtámadni szándékolt állam ellentállási képességének gyöngítésére irányuló tömegmozgalmak szervezéséből, irányításából lehet és kell minden esetben megállapí8*