Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. tette és a gépeknek a foglalás alól való feloldására egyáltalá­ban semmiféle lépést nem tett, minek folytán a gépek elárve­reztettek. Minthogy a mulasztás folytán a vádlott tartozásai­nak kielégítésére szolgáló alap a gépek értéke erejéig gyara­podott, a cselekmény bűntetté minősül „ — ~ 78 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 375—376. §-ok. 38. L Minthogy a bűntettből vagy vétségből származó előnynek a tettes vagy részes számára való biztosítását célzó közreműkö­dés a Btk. 375. §-ban meghatározott bűnpártolás vétségének elkövetési cselekedetéül szolgál: a Btk. 376. §-a, midőn azt a bűnpártolót bünteti, aki a bűnpártolást abból a célból követte el, hogy «másnak» szerezzen vagyoni hasznot, arra a bűnpár­tolásra utal, amely nem tettes vagy részes, hanem ezeken kívül álló harmadik személy vagyoni haszna érdekében valósíttatik meg. — II. Oly esetben, midőn a bűnpártoló a Btk. 375. §-ában meghatározott cselekményt nem csupán hozzátartozója, hanem emellett oly személy érdekében is követte el, aki vele nincs hozzátartozói viszonyban, a Btk. 378. §-a nem alkalmazható 31 39. A Btk. 376. §-a sohasem alkalmazható azokban az esetekben, amelyekben a vagyoni haszon forrása lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás; ezekben az esetekben mindig a Btk. 370. §-a érvényesül. A Btk. 376. §-ának érvényesülési tere csak a Btk. 370. §-ában nem említett alapbűncselekmények­ből folyó vagyoni haszonnal kapcsolatosan nyílik meg _ _ 32 XLI. FEJEZET. A fegyveres erő eíleni bűntettek és vétségek. 453. §. 113. A Btk. 453. §-ának első bekezdésében megállapított vétség el­követési cselekményének az adott viszonyok és a kísérő körül­mények között olyan jelentőségűnek kell lennie, amely alkal­mas arra, hogy a tényleges katona ellenálló akaratát az eset­leges szökés gondolatával való foglalkozásra rávegye és az akaratelhatározást esetleg befolyásolja. A csábításban rábírási törekvés rejlik, amelynek célja a katona szolgálati hűségét, katonai esküjéhez való ragaszkodását megrendíteni és benne a szökés gondolatát elvetni. Az ily természetű csábítással — az eredményre való tekintet nélkül — a vétség be is van fejezve, úgy hogy a vétségnek kísérlete nincs „_ „ „_ „., „„ „„ 140 XLII. FEJEZET. Hivatali bűntettek és vétségek. 477. §. 77.1. Államrendőrségi detektív, aki a nyomozás végett «eki ki­osztott ügyben bűncselekménnyel terheltet — abból a célból, hogy tőle beismerést csikarjon ki — többször megverte és ezzel pár napig tartó sérülést okozott: a Btk. 477. §-ában meghatá­rozott bűntettben bűnös „„-___„„_____. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom