Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)
9S t - -t Büntetőjogi Döntvénytar, nyilvános pályán keresvén meg kenyerét, a szóbanforgó támadás reá nézve nagy veszedelmet jelentett. Ámde ezzel szemben enyhítő a vádlott büntetlen előélete, tettének őszinte megbánása és a teljes elégtételre való fenntartás nélküli készsége; de különösen nagy mértékben enyhítő az a körülmény, hogy a vádbeli tényállítások egy része, nevezetesen az, hogy a főmagánvádló a proletárdiktatúra és a vörös hadsereg propagandáját szolgálni hivatva volt húsvéti vörös ünnepélyen a Népligetben egy emelvényen, tehát a nagy nyilvánosság előtt tényleg dalokat adott elő és hogy főmagánvádló a román megszállás idejében útlevéllel ugyan, de a budapesti Városi színház, ahová szerződtetve volt, igazgatóságának engedelme és tudta nélkül a románok állal megszállott területre utazott és ott az említett igazgatóságnak Jelentelt hamis ürügy alatt hosszabb ideig tartózkodott és vendégszerepelt, tényleg valónak bizonyult, mely való tények azután a vádlottat a vádbeli cikk túlzásaira és egyéb valótlanságaira felbátorították. Ezen bűnösségi körülmények összevetése és gondos mérlegelése után a kir. Kúria úgy találta, hogy a fennforgó enyhítő okok annyira nyomatékosak, hogy az adott esetben a rendkívüli enyhítés foganatbavétele indokoltnak mutatkozott. . J 90. Nem folytatható le törvényesen a valóság bizonyítása anélkül, hogy a vádlott ebben a kérdésben kellő időben és a Hv. 13. §-ának megfelelően indítványt terjesztett volna elő és anélkül, hogy a kir. törvényszék a valóság bizonyítását elrendelte volna. (Kúria 1923 szept. 5. B I. 3450/1923. sz.) Indokok .... Nem mulaszthatja el a kir. Kúria annak a megállapítását, hogy a kir. törvényszék az adott esetben a valóság bizonyítását folytatta le anélkül, hogy a vádlott ebben a kérdésben a Bv. 13 §-ának megfelelően és a Bv. 29. és illetve a St. 59. és 54. §-aiban meghatározott időben indítványt terjesztett volna elő és anélkül, hogy a kir. törvényszék a valóság bizonyítását a Bv. 13. §-a keretében elrendelte volna, úgy hogy az idevonatkozó egész bizonyítási eljárás törvényellenesnek és mint ilyen semmisnek tekintendő . . . — Kúria: Valóság bizonyítása egyedül a vádlott kifogása esetében és a vádlott indítványára rendelhető el: BDtár XI. 81. — V. ö. a jelen kötetben 18. sorszám alatt közölt határozatot is.