Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 87 (Kúria 1923 szept. H. B I. 3765 1923. sz.) Indokok : ... A vádlott cikkében Magyarország általánosságban úgy van odaállítva, mint ahol a jogállapot megszűnt, ahol rémuralom van, ahol az úgynevezett keresztény jogrend uralma alatt szerencsétlen politikai üldözöttek börtönök fenekén ezerszám pusztulnak el. Ily tényállítások a műveltebb szellemű vádlott részéről csak abban a biztos tudatban történhettek meg, hogy azok a magyar államnak, a magyar nemzetnek megbecsülését úgy az állandóan izgatott belföldi munkásság előtt, mint a velők összeköttetést tartó külföldi tényezők előtt, feltétlenül csorbítani fogják: ennélfogva a vádlott jóhiszeműleg nem védekezhelik azzal, hogy nem volt állam- s nemzetgyalázási, rágalmazási szándéka. Ami az állított és általánosított tények valóságát illeti, a vádbeli bűncselekménynél a valóság bizonyítása nem az 1914:XLI. tcikk 13—15. §-aiban előírt módon és feltételek mellett történik ; hanem az a Bp. rendes szabályai szerint oly irányban és keretben teljesítendő, hogy az alkalmazandó büntetőtörvény minden jogi alkotó elemének megfelelő és valónak vett adatok, körülmények, tények legyenek megállapítva; mert az ítélőbíróság kellő és szabad mérlegeléssel, gondos értékeléssel csak így döntheti el azután, hogy a vádbeli cselekmény tényelemei a törvényes tényálladék jogi alkotó elemeit megvalósították-e vagy nem, s ennek következtében bűncselekmény fennforgásakor a bűnösség megállapításának vagy bűncselekmény hiánya esetén felmentésnek van-e helye. Az adott esetben az alsóbíróságok ítéletében tüzetesen és kimerítően vannak csoportosítva és mérlegelve azok a való körülmények, amelyeknél fogva a vádlott tényállításait valótlanoknak kellett elfogadni. A kir. Kúria a valóknak elismert körülményekből szintén csak arra a jogi eredményre juthatott, hogy a vádlott által lett tényállítások valótlanok, hogy általuk az 1921:111. tc. 7. $-ának első bekezdésében meghatározott vétség minden törvényes ismérve megvalósult, hogy tehát a vádlott bűnösségének megállapítása törvényes . . . = V. ö. a jelen kötetben 34. sorszám alatt közölt határozatot is. 80. A nehéz megpróbáltatásoknak kitett és a meggyengült jogérzettől kevés erővel támogatott magyar állami jogrend kiállja a tárgyilagos bírálatot és az azonosság alapján más államok jogrendjével való higgadt egybevetést. Valótlan az a tényállítás,