Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. akarat szerint büntetendő cselekmény. A jogállam a titokvédelem terén azonban csak a jogos igényeket elégítheti ki, de védelmiével nem támogathat oly titkokat, amelyek törvényellenesek. A védelem tehát nem korlátlan, mert ha az egyén titka törvényt sért, állami közérdekbe ütközik, vagy azt akár csak veszélyezteti is, az a törvényes védelmet nem igényelheti. — //. Jogi vélemény formájába foglalt rágalmazó tényállításoknak különös mentességet nem bizIndokok.... A semmisségi panaszoknak a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított részénél a védelem a fő- és döntő' súlyt arra a jogi indokra veti, hogy a távbeszélő titkot a Btk. 200., 201. és 327. §-a épúgy védi, mint a levél- és a sürgönytitkot. Minthogy pedig a sértett kii*, ügyész cselekménye a védelem nézete szerint a távbeszélőtitok megsértésének vétségét kétségtelenül kimeríti, a vádlott a közszabadság védelmében a sértett kir. ügyésznek a bűncselekményét jogosan bírálta, ahhoz jogosan fűzött jogi véleményt anélkül, hogy bármily bűncselekményt elkövetett volna. Bűnössége ennélfogva tévesen van megállapítva. Ebben az indokolásban a kiindulási pont helyes, a következtetés azonban teljesen téves. A kir. Kúriának ugyanis a kir. ítélőtábla ítéletétől eltérően az a jogi meggyőződése, hogy a Btk. 200., 201. valamint 327. §-ai a távbeszélőtitkot is védik. A kir. Kúriát erre a meggyőződésre — a hasonszerűségi alapon való tényálladékkiterjesztés kötelező elkerülésével — a Btk. 1. $-ának gondos figyelembevétele mellett az a megállapítás vezette, hogy az imént felsorolt törvényhelyek mindegyike egy jogi tárgyat: a titkot részesíti büntetőjogi védelemben. Ez a jogi^ tárgy pedig a levél-, a sürgöny- és a távbeszélőlitoknál teljesen azonos. A jogtárgy szempontjából tehát a távbeszélőtitok megsértése nem mondható új bűncselekménynek. Az elkövetési cselekményeket vizsgálva, a kir. Kúria megállapítja, hogy a Btk. 200. §-ában: a visszatartás, a feljegyzés megsemmisítése, másoknak ilyen cselekmények megengedése, ilyenekhez való segélynyújtás; a Btk. 201. §-ában: a meghamisítás, a törvényellenes visszatartás, mással közlés; a Btk. 327. §^ában : a birtokbahelyezés, megtudás, másnak átadás, a távbeszélőtitok megsértésére megfelelően épúgy alkalmazható, mint a levél- és a sürgöny titokra. Ezért nem lehet állítani, hogy aki a távbeszélőtosíl a törvény. (Kúria 1923 szept. 25. B. I. 3842/1923. sz.)