Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

70 Büntetőjogi Döntvénytár. A közkegyelmi rendelkezésnek ebben a természetében rejlik az, hogy életbeléptének időpontja az alkalmazásnál különösen fontos szerepet játszik és abból folyik annak szüksége is, hogy a kegyelmezés lehetőleg azonnal, de mindenesetre még olyan időben hajtassék végre, amelynek különleges viszonyai között a • közkegyelmi rendelkezés keletkezett, mert ezeknek elmultával a kegyelemben részesítés könnyen anachronismussá válhatik, sőt a közérzületet is sértheti. Különösen áll ez a politikai alkalomból és célból engedett amnesztiáknál, aminő az 1919 : XV. néptörvény is, amely a kegyelmet a magyar népköztársaság kikiáltásának emlékére adta. III. Ez a néptörvény kegyelemből elengedi részint a már jogerős ítéletekkel megállapított bizonyos szabadságvesztés-büntetések végrehajtását, részint pedig bizonyos bűncselekmények bűnvádi üldözését. Ami a jelen döntvényben tárgyalt elvi kérdést érintő utóbbi részt illeti, erre nézve a néptörvény rendelkezései nem egyenlőek. Mert, amíg a bűnvádi üldözés elengedését az 1., 3., 5. és 7. §-ok második bekezdésükben külön feltételhez nem kötik, addig a 6. §. utolsóelőtti bekezdésének eseteiben külön feltétel az, hogy a bűnvádi üldözés elengedésének kegyelemből csak akkor van helye, dia a bíróság még nem jogerős ítélettel hat hónapot, illetőleg két évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést állapított meg és az ítélet ellen perorvoslalot csak a vádlott javára használtak vagy a terhére használt perorvoslatot utólag visszavonták)). A közkegyelmi rendelkezések szoros értelmezésére vonatkozólag a jelen indokolás II. részében előrebocsátott. irányadó elvből folyik az a követelmény, hogy, amennyiben a néptorvény a kegyelmet bizonyos feltételekhez köti, ezeket is csak szorosan lehel magyarázni. Minthogy a 6. §. harmadik bekezdésében előforduló ((állapított meg», ((használtak)) és ((visszavonták)) szavakat a néptörvény mult időben használja, ennélfogva a szöveget kiterjeszti magyarázat nélkül, amelynek pedig a fentiek szerint nincs helye, csakis akként lehet értelmezni, hogy a bűnvádi üldözés elengedésének egyik feltétele az, hogy a szóbanforgó bűnügyekben a bíróság a néptörvény életbelépte előtt már meghozta legyen nem jogerős ítéletét, másika pedig az, hogy ez ellen perorvoslatot csak a vádlott javára használtak vagy a terhére használt perorvoslatot utólag visszavonták legyen. A törvény helyes értelmezése szerint tehát mindkét feltételnek a néptörvény életbelépésekor már bekövetkezettnek kell lennie.