Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 36. Az uzsorabíróság előtt az eljárás tárgya csupán az 1920: XV. tcikkbe ütköző bűntett vagy vétség lehet. Ehhez képest oly esetben, mikor a vád tárgyává tett cselekmény a helyes jogi értékelés szerint csupán rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozó kihágás, az uzsorabíróság a Bp. 22. §-a alapján nem járhat el, hanem az ügyet át kell tennie a rendőri büntetőbírósághoz. (Kúria 1921 nov. 2. B II. 3036/1921. sz.) A kir. Kúria: Az uzsorabíróság ítéletét a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott okból megsemmisíti és az uzsorabíróságot utasítja, hogy a fennforogni látszó kihágás elbírálása végett az összes iratokat az illetékes közigazgatási hatósághoz tegye át'. Indokok: ... I. Az uzsorabíróság azért ítélte el F. Ernesztin vádlottat az 1920: XV. tc. 1. §. 1. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés vétsége miatt, mert az a B. Béla vádlottnak üzeméüjen levő ((Korona»-szálloda egyik szobájának egy napra - való használatáért F. Dezső szállodai vendégtől 60 K-t, az azért hatóságilag megszabott 28 K árnál magasabb árt követelt és fogadott el, míg B. Béla vádlottnak bűnösségét az 1920: XV. tc. 4. §-ában meghatározott árdrágító visszaélés vétsége miatt azért állapította meg, mert mint a szálloda üzemtulajdonosa: alkalmazottját : F. Ernesztin szobaasszonyt, aki a szállodai szobák hatóságilag megállapított áránál magasabb árakat követelt és fogadott el, nem ellenőrizte a tekintetben, hogy a hatóságilag megállapított szobaárakat tényleg betartja-e. Minthogy azonban közszükségleti cikk alatt az ember életszükségleteinek kielégítésére rendelt ingó dolgokat, valamint az azok előállításához szükséges ingó dolgokat kell érteni; minthogy továbbá a szállodai szobáknak kiadása állal a bérbeadó és bérbevevő között bérleti ügylet jön létre s így nem ingó dolgokról történik a rendelkezés, hanem életszükséglet kielégítése céljából ugyan, de csupán lakásbérleti jogviszony keletkezik, mely a közszükségleti cikk fogalma alá nem vonható, minthogy az a tény, hogy a vendégszoba kiadása életszükségletet elégít ki, nem teszi lehetővé azt, hogy a cselekmény az 1920: XV. tc. körébe vonassék, mert az ilyen, az életviszonyokra és célszerűségre alapított bírói felfogás nem a törvény értelmezése, hanem a törvény hiányáBüntetó'jogi Döntvénytár. XV. ö