Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 61 látjuk, hogy a vádlott erőszakos kényszerítésének meg volt a kívánt hatása, mert a sértett kényszerhelyzetében a vitatott tartozást elismerte, megfizetésére magát tanuk előtt kötelezte, tehát az alkalmazott erőszak folytán magát elhatározta arra, hogy a vádlott rákényszerített akarata szerint cselekszik. Ezzel a szándékolt zsarolás vétsége be is fejeztetett; aminél közömbös az, hogy a vádlott a kierőszakolt elhatározásnak anyagi gyümölcsét nem látta, vagyis hogy a jogtalan vagyoni haszon célzatát tényleges vagyongyarapodással el nem érte. ... * * = Kúria : A vádlott cselekménye helyesen minősíttetett zsarolás kísérletéhek, de nem azért, mert a sértett a tőle fenyegetéssel követelt pénzösszeget tényleg át nem adta, vagyis a jogtalan vagyoni haszon célzata meg nem valósult, hanem azért, meri a sértett a fenyegetés dacára sem határozta el magát a követelt cselekvésre, vagyis a pénz megadására. Ha a különös lelki erő hiánya okából a sértett elhatározása bekövetkezett volna, a zsarolás befejezettnek lett volna minősítendő akkor is,.ha a vádlott a célba vett vagyoni hasznot nem érte volna el. (1922. B 1. 783.) — Kúria : A zsarolás — tekintet nélkül a célba vett vagyoni haszon bekövetkezésére — a kényszerítés által befejezést nyer. Míg a támadásnak nem sikerült kényszeríteni a sértettet a kierőszakolni kívánt cselekvésre vagy lűrésre, a cselekmény kísérlet. (2733/1899. EH.) 32. A rögtönitélő bíráskodásra nézve fennálló szabályok szerint a bíróság az alkalmazandó főbüntetést nem a Btk. rendelkezései alapján, hanem a Gybp. 38. §-ában foglalt kivételes rendelkezés szem előtt tartásával szabja ki. (Kúria 1921 november 25. B I. 4089 1921. sz.) A kir. Kúria: A szekszárdi kir. törvényszék, mint rögtönílélő bíróság megsértette az 1912 : LXIII. tc. 12. §. 4. pontját, az 1912 :XXXII. és XXXIII. tc. 444. §-at és a Gybp. 38. §-át azáltal, hogy a 44 éves S. István vádlottnak gyilkosság kísérletének bűntette miatt kiszabott főbüntetését a Btk. 66. és 423. §-ai alapján három évi fegyházban állapította meg. indokok: ... A bíróság nem indokolta meg, miért szabta ki a főbüntetést az itt irányadó Gybp. 38. §-a ellenére a Btk. 66. §-ának az alapján ; de nyilvánvaló, hogy a háromévi fegyházbüntetés kiszabásánál csak a Btk. 66. §-a lehetett irányadó. A bíróságnak kötelessége volt volna a. főbüntetést a Gybp. 38. §-a alapján 10—15. évig terjedhető fegyházban kiszabni &