Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 59 ban foglaló üzemi [költség, valamint az átlagos polgári nyereség már számbavétetett. (1921. B III. 2838.) 31. A zsarolás elkövetési cselekedete: al erőszak vagy a fenyegetés eszközével történő kényszerítés. Ha a sértett a kényszerítés folytán elhatározza a vádlott akaratának cselekvésben, tűrésben vagy elhagyásban álló megvalósítását, ezzel a zsarolás befejezést nyert függetlenül attól, hogy a' vádlott részéről célbavett vagyongyarapodás tényleg bekövetkezett-e vagy sem. Mert a jogtalan vagyoni haszon célzata a zsarolásnak mind befejezett, mind megkísértett formájában csak színező ismérve, amely lebeg a szándék előtt és irányítja a cselekményt, de e célzat megvalósulását a'zsarolás befejezéséhez a törvény nem kívánja. (Kúria 1922 ápr. 19. B 1. 708/1922. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletének a minősítésre vonatkozó részét megsemmisíti és a vádlottnak az alsóbíróságok által valónak vett tettét a Btk. 350. §-ában meghatározott, befejezett zsarolás vétségének minó'síti . . . Indokok: A sértett állítólag tartozott a vádlottnak ruhakészítésért .130 K-val, amit felhívásra sem fizetett meg. A vádlott egy kilátásba helyezett jó üzlet ürügyével becsalta a sértettet magához, követelte tőle, hogy ismerje el a tartozást, amit a sértett nem lett meg, hanem tagadta, hogy a vádlottnak adósa volna. Ekkor az elmenni akaró sértettet a vádlott karon fogta, bevezette a műhelyébe, rázárta az ajtót és kijelentette, hogy addig el nem mehet, amíg tartozását el nem ismeri. A sérteti ezután a vádlottal elszámolt, s tartozását tanuk előtt is elismerte, de azt ki nem egyenlítette, mert pénz nem volt nála. Az alsóbíróságok ezen valónak elfogadott és a jelen felülvizsgálatnál is alapul szolgáló tényállás alapján a kir. ügyész á-ltal befejezett zsarolás vétségének minősített vádbeli cselekményt a Btk. 65. és 350. §-ai alapján csak zsarolás vétsége kísérletének minősítették, mert, amint a kir. ítélőtábla kifejti: «minthogy a vagyoni haszonszerzés célzata a zsarolás vétségének alkateleme; nyilvánvaló — tehát — az is, hogy e vétség befejezettnek csupán ekkor tekinthető, ha az elérni célzott vagyoni haszon tényleg is