Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvény tát. hogyha J. a számára kijelölt körletben vissza fog jönni, lőjje agyon : ez azonban, habár az ölés terve azonnal beilleszkedett lelki világába, utalással arra, hogy ő rossz lövő, maga helyett M. Vincét ajánlotta a terv kivitelére; akit aztán a náluk előzetesen megérlelődött ölést, szándék alapján N. (íáborral együtt reábeszéltek a gyilkosság véghezvitelére; megbeszélték vele a terv végrehajtásának részleteit, s a gyilkosság véghezvitele végett lesbe állították, Ők maguk pedig bementek a faluba N. (íábor lakására, ahol megozsonnáztak s cigarettázva nyugodtan elbeszélgettek és vártak mindaddig, míg M. Vince a bűntett elkövetésének bejelentése végett megérkezett körükbe. Midőn pedig ez azzal a hírrel jött, hogy meglőtte ugyan J. Imrét, de ez nem halt meg, sőt őt üldözte és reá is lőtt, M. (iyörgy kikapta M. Vince kezéből a puskát, s N. (íáborral kiszaladt az udvarra, várvaJ. közeledését, akiről azt hitték, hogy M. Vincét még üldözi. Midőn aztán J. Imre nem jött, mert időközben meghalt, megnyugodva visszatértek a szobába. Ebből a tényállásból kétségtelen, hogy a felbujtóknak nem ingadozó, az első pillanattól kezdve határozott közös és előzetes megállapodással létrejött szándékuk arra irányult, hogy J. Imrét M. Vincével meggyilkoltassák. Ezt á szándékukat nyugodtan megfontolták, tervet készítettek annak végrehajtására, ennek közlésével beszélték reá azután a tettest a gyilkosság elkövetésére. Helyesnek tartja a kir. Kúria a kir. törvényszéknek azt a kijelentését, hogy a felbujtók szándékát a tettesétől külön választotta; mert a szándék oszthatatlan személyes tulajdonság s így a Btk. 74. §-a értelmében az minden részesre külön értékelendő. A szándék ugyanis benső pszichikai folyamat, mely minden egyes egyénben más jellegű s erejű motívumok hatása alatt keletkezik, fejlődik s erősödik szilárd elhatározássá. A szándék élettani lefolyása kizárólag az egyén idegrendszerétől s annak individuális működésétől függ, következéskép a szándék csakis egyéni lehet, a tervbe vett cselekmény megvalósításában részt vehet más is, de saját egyéni fizikuma alapján, ami oszthatatlan, teljesen belső és az egyéntől el nem választható. Rzzel kapcsolatosan teljesen külön kell választani a felbujtók premeditációját a tettes előre megfontolt szándékától. A törvényszék is nyilván ezen az állásponton van ugyan, de éles határvonalat nem állít fel a felbujtó s tettes premeditációja között. A törvény helyes értelmezése végeit azonban ezt meg kell tenni. E szerint ugyanis miután a szándék oszthatatlan, más annak lefolvása a felbujtónál s a tettesnél; de más annak tartalma is. A tettes az ölési szándékot fontolja meg előre ; a felbujtónak pedig az ölésre való reábírási cselekményt kell előre megfontolnia; a fel. bujtó és tettes tehát csak akkor mondható ki gyilkosságban bűnös-