Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. í[ íoll még az ítéletek jogerejének állapotában se essék el az összbüntetés és egyesítés kedvezményétől. Ez az ((utólagos)) eljárás tehát természetesen nem jelenti azt, hogy egyes ítéletek jogerejét be kell várni mindazokban az esetekben, amelyekben a Hp. 19. §-a értelmében a bűncselekmények egyesítése nem történt meg. Ilyen jogszabály nincs. Ezek szerint a kii*, törvényszék a jogegységi perorvoslatában \ itatott törvénysértést nem követte el, mikor a célszerűség igényeit is szem elölt tartó Btk. 96.j 99. §-ai értelmében a fent említett módon összbüntetést szabott ki. Azt a hibát elkövette a kir. törvényszék, hogy ítélete indokolásában a Btk. 104. §-ára és a Bp. 517., 518. §-aira is hivatkozik, amelyek pedig eljárását nem indokolják, mert azok a jogerős ítéletekre vonatkoznak, nem pedig a részben jogerős, részben még csak meghozás alatl lé\ő ítéletek esetére ; de a kin törvényszék ítéletének indokolásában való ez a té-\es törvényhelyre idézés a különben törvényes rendelkezést nem teszi törvénysértővé. * * = Megsemmisítés a jogegység érdekében, mikor különböző ítéletekkel megállapított büntetések összbüntetésbe foglaltattak annak ellenére, hogy az egyik ítélet még nem volt jogerős : H.IT. LV. 'ií. 24. /. Gyilkosságnál a tette* az ölési szándékot fontolja meg előre, a felbujtónak pedig az ölésre való reábirási cselekményt kell előre megfontolnia; a felbujtónak előre megfontolt szándéka nyomán, e szándék determináló hatása alatt és e szándékot követöleg keletkezik és bontakozik ki a tettes szándéka. Ha a felbujtó a tettessel kezdettől fogva együtt tervezi és szövögeti a gyilkosságot és terve egyidejűleg izmosodik határozott szándékká a tettesével együtt, nkit a felbujtó közreműködése visz belé a bűnbe, a tettes ell^n lehel csupán a gyilkosságot megállapítani, de a felbujtó ellen nem, mert a felbujtó szándékának már akkor premeditáltnak kell lenni, mikor a felbujtási tevékenységet megkezdi. II. Eshető-