Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

20 Büntetőjogi Döntvénytár. 15. /. A Bp. b23. §. 5. bekezdése alapján a kir. tábla akkor köteles a vádlottat kihallgatni, ha a kir. törvényszék ítéletét ténykérdésben a vádlott terhére megváltoztatandónak tartja. Ily irányú megsemmisítéshez vagy jogi mivelethez azonban a vádlott kihallgatása nem szükséges. — //. Zsarolás esetében, amelyet rendőrségi detektív a hatóság hivatali rendeletének ürügye alatt követett el, az extraneus részes cselekménye szintén a Btk. 353. §. 2. pontja szerint minősül. (Kúria 1921 jún. 27. B I, 1463/1921. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. indokok: ... A panaszok alaptalanok. A kir. ítélőtábla ugyanis a kir. törvényszék ítéletét nem megváltoztatta, hanem a kir. ügyész fellebbezésében a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján érvényesített anyagi semmisségi okból megsemmisítette és a téves minősítést helyesbítette. E jogi művelethez a vádlott kihallgatása nem szükséges, mert az csak akkor kötelező, ha az elsőfokú ítélet ténykérdésben a vádlott terhére változtatandó meg: a Bp. 384. §. 6. pontjában körülírt alaki semmisségi ok tehát nem valósíttatott meg. A vádbeli cselekménynek a kir. ítélőtábla által felvett minősítése minden irányban helyes. Ugyanis a m. kir. államrendőrségi detektiv vádlott szövetkezett nem detektív vádlott társával avégből, hogy a sértettet megzsarolják. A szerepeket a vádlottak előzetes egyetérlésök szerint pontosan úgy játszottak el, hogy a valóságos detektiv vádlott meglepi a sértettel színleg — titkon tárgyaló vádlott-társát. Előbb ez igazoltatja a detektívet, hogy maga iránt a meglepett sértettben bizalmat keltsen; a detektiv hivatalos igazolvánnyal igazolja detektiv voltát, azután színleg kissé kutat, igazoltatja a sértettet és vádlott-társát, amíg vádlott-társa a sértettnek tudtára adja, hogy 5000—5000 K-val a rendőrség elé \ezetéssel fenyegetőző igazi detektívet hallgatásra lehet bírni, s hogy ő a maga részéről az áldozatot már meg is hozta. A sértett a vádlottak részéről felállított kelepcébe esik, kényszerhelyzetben érzi magát és a tényleges detektivnek 5000 K-t ád, hogy a meghurcoltatástól meneküljön. E terv alapja az, hogy az elsőrendű vádlott tényleg vatósá-