Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. Antal vádlónak a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján éltek semmisségi panasszal, mert a szarvasmarhák vásárlása csak előkészületi cselekmény volt. A panaszok alaptalanok. Ugyanis az uzsorabíróság által megállapított s ehelyütt is iránytadó tényállásból nyilvánvaló, hogy G. Erzsébet vádlott még Szikra községben megállapodott \V. Antal vádlottal arra, hogy ő Ausztriába fog állatokat kicsempészni s evégből segélyüket veszi igénybe, továbbá az is, hogy ezt a célt szolgálta W. Antal vádlott, amidőn Szikra községben a saját nevére, de tényleg G. Erzsébet részére, vásárlási engedélyt szerzett, majd Sopronban a vásárlásnál közreműködött, sőt 4000 K jutalomért a vásárlandó marháknak Ausztriába való kihajtására vállalkozott. Ezen tényállás mellett alaptalan az a panasz, hogy a vádlottak ténykedése csak előkészületi cselekményt foglal magában, mert a közös megállapodást követő fentvázolt ténykedések, kapcsolatban azzal, hogy G. Erzsébet vádlott a szarvasmarhákat meir is vásárolta, sőt W. Antal vádlott már a járlatleveleket is a maga nevére irattá, ezeket követőleg történt a hatóságnak a befejezést meghiúsító közbelépése, a kir. Kúria megítélése szerint is a tiltott kivitel, vagyis a csempészés elkövetési cselekményének megkezdését megállapítják. így nem tévedett az uzsorabíróság, amidőn a vádlottaknak ezen cselekményét bűncselekménynek nyilvánította. . . . 9. Árúcsempészet kísérlete állapíttatott meg, mikor a vádlott a határállomásra szóló vasúti jegyet megváltotta és a kiviteli tilalom alá helyezett arany és ezüst birtokában a vonatra felszállt, azonban tetten éretvén, a kiutazásban megakadályoztatott. (Kúria 1921 okt, 26. B II. 3880/1921. sz.) A kir. Kúria: Az ítéletet megsemmisíti és a vádlottat az 1920. évi XV. tc. 1. §. 6. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségének a Btk. 65. §-a szerinti kísérletében mondja ki bűnösnek. . . . Indokok : Az uzsorabíróság ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: . . . a védő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, továbbá a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján, mert a bűnösség megállapí-