Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 9 nagykereskedő, avagy a kiskereskedőtől a fogyasz• iához vezető útjában más kiskereskedő kezén megy út, mert minden egyes közbenső továbbeladás, az árú vételárát, a fogyasztó rovására drágítja. (Kúria 1921 nov. 9. B II. 3180/1921. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: ... A kir. ügyész semmisségi panasza alaptalan. Az árú rendes forgalmi útja az, ha az árú a termelőtől a nagykereskedőhöz, a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz s ettől ;i fogyasztóhoz jut. Ez a láncolat árdrágításra alkalmas módon, meg van za\arva akkor is, ha közben az árú a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz vezető útjában más nagykereskedő, avagy a kiskereskedőtől a fogyasztóhoz vezető útjában más kiskereskedő kezén megy át, mert minden egyes közbenső io\ábbeladás, az árú vételárát, a fogyasztó rovására drágítja. N. Miksáné vádlott a saját előadása szerint is nagykereskedő s ugyanő a tojást nem termelőktől, hanem nagykereskedőktől vásárolta, az ő közbenső kereskedése tehát, - mellyel nyilván -árdrágításra alkalmas üzérkedés céljából a tojás árát drágította, nem volt szükséges. Ellenben N. Józsefné és S. János vádlottak tojás vételével és tovább eladásával foglalkozó kiskereskedők, s a tojást a fogyasztóhoz juttatás végeit nagykereskedőtől szerezték be. Ezeknek a vádlottaknak közbenső kereskedése tehát a tojásnak a fogyasztóhoz juttatása végett szükséges volt s nincs a bűnperben olyan adat, amelyből arra lehetne következtetni, hogy közbenső kereskedésüket az üzleti tisztességgel össze nem férő eljárásra használták volna fel. Ezek szerint nem tévedett az uzsorabíróság abban, hog\ N. Miksáné vádlott cselekménye megállapítja, s hogy N. Józsefné és S. János vádlottak cselekménye nem állapítja meg búncselekjnénv ténválladékát. . . . * * = Láncolatos kereskedés esetei: BOtár XIV. 27., -28., 20., íi. és a "l<'fen kötetben 5. sorszám alatt.