Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)
Büntetőjogi Döntvénytár. vont következtetést arra, hogy B. Oszkár és W. Bernát vádlottak, az 1920 december 23-iki esetben is, a fogatot abból acélból vették, hogy azt az ország megszállott területére kivigyék és továbbá, hogy D. Zsigmond és K. Manó vádlottaknak is tudniok kellett, hogy a fogatokat az ország megszállt területére tilalmasán viszik ki. Nem tévedett tehát az uzsorabíróság abban a kérdésben, hogy a vádlottak cselekménye bűncselekmény. ... A védelem álláspontja szerint az 1920: XV. tc. súlya alá csak az olyan közszükségleti cikknek tilalom ellenére való kivitele esik, melynek forgalmát a minisztérium rendelkezései korlátozzák, korlátozás alatt azonban a belföldi forgalomban való korlátozás értendő, ami pedig az adott esetben fenn nem forog s így és mert az eset nem tartozik a súlyosabb esetek közé, a vádlottak cselekménye a 8700/1920. M. E. számú rendelet 6. §-a értelmében csak kihágás. Ez az álláspont, miként ezt a kir. Kúria 1921 május 31-ik napján B II. 1371 1921. szám alatt hozott határozatában már kifejtette, téves. . . . ... De téves a védelemnek az az álláspontja is, hogy az adott esetben legfeljebb az 1920: XV. tc. 1. §-ának utolsó bekezdéséről lehetne szó. Téves azért, mert az összebeszélés és egyesülés csak akkor minősül önálló bűncselekménnyé, ha az összebeszélés és egyesülés nem jutott el még a kísérletig sem. ... Az 1920: XV. tc. i. §-ának 6. pontjában meghatározott árúcsempészetnek a szubjektív tényálladéki elemén, t. i. a nyerészkedési célzaton kívül ugyanis fizikai tényálladéki eleme a közszükségleti cikknek külföldre, vagy az ország megszállott területére való kivitele, vagyis a kicsempészés. Ez azonban csak ritkán áll egy aktusból s a legtöbbször a fizikai cselekmények egész sorozata előzi meg az árúnak a határon való átszállítását. Az élet rendes tapasztalatai szerint a csempészésre irányuló szándék alapján az árúcsempészek először beszerzik az árúkat, azután a határra kell azokat szállítani, ahonnan mint utolsó befejező aktus, bonyolódik le az árúknak a határon való átcsempészése. Ámbár a törvény elkövetési cselekménynek a kivitelt (árúcsempészetet) jelöli meg, nem lehet vitás, hogy az elkövetési cselekmény fogalma magában foglalja azokat a tevékenységekel is, melyek a határon való közvetlen átszállítást, vagyis a kicsempészést szükségszerűleg megelőzik. A törvény elemzése kétségtelenül arra mutat, hogy a törvény az árúcsempészet egységes neve alatt közszükségleti cikkekre vonatkozóan a tilalom ellen külföldre szállítás céljából való ügyletkötését s annak eífektuálását, vagyis az árúnak külföldre 4*
