Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 117 lott által használt kifejezések; továbbá a nyomtatvány-, irat-, ábrázolat tartalma tárgyilag alkalmas legyen a gyűlölet, a megvetés, az ellenséges indulat kiváltására és hogy a vádlott ezt alanyilag belássa, tudja és azt akaratosan használja. Ezenfelül az izgatás szándékának nincs más figyelembeveendő eleme. Nem eleme és nem alkotórésze tehát az izgatás szándékának az az érzelem, indulat, ami a bűncselekmény elkövetésének első rugója, s még kevésbé része az a célzat, az az óhajtott eredmény, amelynek kedvéért a vádlott cselekszik és amelyet a bűncselekmény elkövetésével elérni akar. A Btk. 75. §-a célzatról nem rendelkezik. Sőt általánosságban azt sem mondja meg, hogy szándék alatt mit kell érteni; mert, amit fentebb mondottuk, a szándék az egyes törvényes tényálladékok átfogásából, a tiltott és ismert tényálladékok akarásából áll, tehát minden büntetendő cselekménynél más és más tartalmú. A Btk. különös része egyes bűncselekményeknél a célzatot kivételesen és mindig kifejezetten Jényálladéki résszé teszi ugyan, de a Btk. 172. §-ának második bekezdésénél ez nem történt meg és így a kir. törvényszék az adott esetben a célzatot, mint az izgatás különös szándékát, a törvényes tényálladékba önkényesen értelmezte bele, ami törvénysértés. Mindezek szerint a vádlott a vádbeli izgatás bűntettének vádja alól törvénysértéssel mentetett föl; de mert a jogegységi perorvoslat a vádlott helyzetét nem rosszabbíthatja, a Bp. 442. §-a értelmében a törvénysértés megállapítása ellenére is ki kellett mondani, hogy a jelen határozat a felekre nem hatályos. 59. ^ Az 1921:111. te. 5. §-a alá eső bűncselekménynél a szándékot kimeríti olyan kifejezéseknek tudatos használata, amelyek alkalmasak arra, hogy az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen pedig valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére izgassanak. (Kúria 1922 okt. 18. B I. 3853/1922. sz.) A kir. Kúria: A kir. ítélőtábla ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti és a