Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

VI Tartalommutató. 25. Községi képviselőtestület gyűlésén tartott beszéddel elkövetett izgatás osztály ellen „ „ _ .... — — ~~ ~~ ~~ 45 25. Az izgató beszéd során használt azok a sértő kifejezések, amelyekkel a vádlott a hatóságot illette ÍKbtk. 46. §.), beleolvadnak az izgatás tényálladékába _.. _ ..... _ ~ *5 25. Az izgatásnak nem tényálladóki eleme az egyenes felhívás ; az egyenes felhívásban ugyanis már meg van jelölve a közrend és a társadalmi béke megzavarásának a módja, iránya, esetleg eszköze, holott az izgatás a közrendre ós a társadalmi békére egyelőre csak azért veszélyes, mert az elharapódzó általános gyűlölet elmérgesíti a társadalmi osztályok között való viszonyt és könnyen törhet ki közbékét megbontó, jogrendet zavaró cselekményekbe i _ ... _ _ 45 25. Az alkotmány által biztosított szabad bírálati jog nem ád szabadságot arra, hogy viszály keltésével a jogrend és a társadalmi béke felboríttassók „_ „_ _ 45 58. Izgatásnál a szándék az jelenti, hogy a vádlott tudatosan és akarattal használ oly kitételeket, amelyek tárgyilag alkalmasak a gyűlölet, a megvetés, az ellenséges indulat kiváltására. Nem eleme a szándéknak az az érzelem, indulat, ami a bűncselekmény elkövetésének belső rugója, s még kevésbé része az a célzat, az az óhajtott eredmény, amelynek kedvéért a vádlott cselekszik és amelyet a bűncselekmény elkövetésével elérni akar _ „ _ _ 115 60.1. Közszemlére kitétellel elkövetett izgatás vádja esetében közömbös, hogy az inkriminált képes ábrázolatot tényleg hány ember tekintette meg, csupán az a lényeges, hogy a közforgalmi utcára néző kirakatban elhelyezett rajzot bárki szabadon megtekinthette. — II. Az izgatás tényálladókához nem tartozik az, hogy az ellenséges érzület tényleg létrejöjjön— _ .... 118 61. Korcsmában, ahol a hely rendeltetése szerint az emberek jönnek-mennek és 6zámuk egyre változhatik, hét ember jelenléte megállapít oly emberszámot, amely a társadalmi béke megzavarására veszélyes lehet m __ _ _ „ 119 63. Minthogy törvény (1868 : XXXVIII. te, 1907 : XXVII. tc.) rendeli az iskolákban a vallásoktatást, a tanítók gyülekezetén.elhangzott az a felhívás, hogy a tanítók határozatilag jelentsók ki a vallásoktatás abbanhagyását, a Btk. 172. §-ának első bekezdése alá esik _ ... ____________ _ _.. 126 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni bűntettek és vétségek. 278. §. 24.1. Gyilkosságnál a tettes az ölési szándékot fontolja meg előre, a felbujtónak pedig az ölésre való reábírási cselekményt kell előre megfontolnia ; a felbujtónak előre megfontolt szándéka nyomán, e szándék determináló hatása alatt és e szándékot követőleg keletkezik és bontakozik ki a tettes szándéka. Ha a felbujtó a tettessel kezdettől fogva együtt tervezi és szövögeti a gyilkosságot és terve egyidejűleg izmosodik határozott szándékká a tettesével együtt, akit a felbujtó közreműködése visz belé a bűnbe, a tettes ellen lehet csupán a gyilkosságot megállapítani, de a felbujtó ellen nem, mert a felbujtó szándékának már akkor premeditáltnak kell lenni, mikor a felbujtási