Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár része a Bp. 385. §. 3. pontja alapján messemmisíteliik : a vádlott büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. >i-a mellőztetik és H. Vilmos vádlott az 1920: XV. tc. 1. §-ának második bekezdése alapján a Btk. 91. §-ának alkalmazásával tizenöt napi fogházra mint főbüntetésre és 1000 K pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre, nemkülönben egy évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére ítéltetik ... Indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen a kir. ügyész a Bp. 385. §. 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt élt semmisségi panasszal, míg a vádlott és védője a Bp. 385. §. 1. a) pontja felhívásával azért jelentettek be semmisségi panaszt, mert a vád tárgyául szolgáló cselekmény nem állapítja meg a munkabéruzsora vétségének tényálladékát, miután nem közszükséglet tárgyául szolgáló munka teljesítéséről van szó és a vádlott nem használta ki a sértettnek szorult anyagi helyzetét, A vádlottnak és védőjének semmisségi panasza alaptalan. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Nagykanizsán 1920. évi október havában V. Nándor sértett félnek. feltétlenül arra volt szüksége, hogy egy szobaajtó üveges konyhaajtóvá alakíttassék át, miután az egyik szobából konyhát csináltak. Megállapítást nyert, hogy V. Nándor sértett fél és a vádlott ezen átalakítás ára tekintetében előzően nem állapodtak meg, a munka befejezése után pedig a vádlott 1100 K-t követelt s ezen összegből semmit sem akart engedni, mire sértett fél 1000 K-t fizetett, de feljelentette a vádlottat, ki ekkor 300 K-t visszaküldött azzal, hogy tévesen számított. Végül szakértő vallomása alapján megállapítást nyert az is, hogy az ajtó átalakítása csak két napi munkát igényelt, a vádlott által adott anyagok értéke pedig 375 K-t tett ki, miért is a két napi munkadíj címén 400 K-i számítva, vádlott 775 K-t, legfeljebb azonban 800 K-t .számíthatott volna fel, mely összeggel munkája teljesen meg lett volna fizetve. Minthogy sértett félnek az ajtó átalakítására feltétlenül szüksége volt, mert ezzel az átalakítással a lakás használhatóbbá vált, a kir. Kúria is megállapítja, hogy az adott esetben közszükséglet tárgyául szolgáló munka teljesítésére vonatkozó szerződésről van szó, minthogy továbbá az 1920: XV. tcikk 1. §-ának 3. pontjában jelzett szorult helyzet alatt nemcsak az anyagi, hanem minden más kényszerhelyzetből előállott szorult helyzet is értendő, mely csak mások szakszerű munkájának igénybevételeiével szüntethető meg, a kir. Kúria megállapítja azt is, hogy a vádlott a sértett tél- szorult helyzetét azzal használta ki, hogy midőn előző megállapodás nélkül 1100 K ellenszolgáltatást követelt, a sértettet oly helyzetbe hozta, hogy vagy fizet, vagy pedig egyéb kellemetlenségnek teszi ki magát.