Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. Hitelesíttetett a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1921 április hó 29. napján tartott ülésében. — A Kúria jogegységi tanácsának 7. számú büntető döntvényéi fennebb 17. sorszám alatt közöltük. 20. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 9. számú büntető döntvénye. «Aki az ú. n. tanácsköztársaság idejében a vöröshadseregbe való belépésre a Btk. 13-4. §-ában kijelölt módon egyenes felhívást intézett, az elkövette-e a Btk. 153. S-ával kapcsolatban a Btk. 158. §-ának első bekezdésébe ütköző és a Btk. 155. >;-a szerint minősülő lázadás bűntettét ?» A döntvénv alapjául szolgál a székesfehérvári kir. törvényszéknek 4920 "jamiár hó 30-ikán kelt B. 2292 1919/2. számú és a budapesti kir. büntetőtörvényszéknek 1929 június 20-án kelt kgy. 4486/1920/4. számú ellentétes ítélete. Határozat: Aki az ú. n. tanácsköztársaság idejében a vöröshadseregbe való belépésre a Btk. 13b. §-ában megjelölt módon egyenes felhívást intézett, az kizárólag ezzel a cselekményével nem követte el a Btk. 153. §-ával kapcsolatban a Btk. 156. §-ának első bekezdésébe ütköző és a Btk. 155. §-a szerint minősülő lázadás bűntettét. Indokolás: I. A székesfehérvári kir. ügyész a Btk. 158., 155. és 158. §-aiban meghatározott lázadás bűntettével azért vádolta r. S.-t, ((mert nagy nyilvánosság mellett a vasúti munkásokat a vöröshadseregbe leendő belépésre szólította föl, kijelentvén, hogy nem kell félni a bevonulástól ... A szerbek máivárnak rájuk, csak ölelkezni és fülökbe kell súgni valamit, akkor együtt működnek velük. A vád szerint ez a felhívás oly csoportosulásra irányult, melynek célja volt a polgárok vagyonos és úri osztályát, a magyar nemzetiséget és a keresztény hitfelekezeteket fegyveresen megtámadni, pusztítást, személyek elleni erőszakot elkövetni)).