Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)
58 Bihilelőjogi Döntvénytár. kollektivitásnak érdeke — melybe az egyéni érdek is beleolvad — mindig fontosabb és nyomatékosabb, mint az egyéni érdek. A törvény rendszerével és logikájával jött tehát ellentétbe az uzsorabíróság, midőn a közszükséglet fennforgását az állami érdekekkel kapcsolatban az 1920: XV. te. keretében nem állapította meg. A kir. Kúria szerint a kifejtettek alapján nem lehet vitás az a tétel, hogy az 1920: XV. tc. közszükséglet fogalmán nemcsak az egyesek, hanem az állam szükségeit is érti, nemcsak az egyeseket vonja a «köz» fogalma alá, hanem magát az egységes államot is, mely a köznek legfelsőbbrendű realitása s erkölcsileg és jogilag összefoglalt egysége. Az 1920: XV. tc. értelmében tehát az sohasem lehet vitás, hogy a törvény alanyilag mindig alkalmazandó akár az egyes, akár csoportok, akár az egységes állam vitális érdeke ellen irányul a cselekmény. Az egyes konkrét esetekben azonban, mint jelen esetben is, csak az lehet vitás, hogy a kifejtett értelemben vett «köz»-nek szükségleti körébe esik-e az a cikk, mely elkövetési tárgya a bűncselekménynek. Ezen a ponton már, vagyis tárgyilag gyakran eltérés észlelhető az egyének és közület, vagyis az állam szükséglete s életérdeke közt; ami természetes, mert mások az egyén életföltételei s mások az államélet javai; sőt az egyéni életföltételek s szükségek is folyton válloznak és különbözőek korszakok, népfajok, általános műveltség és külső környezeti föltételek szerint. A közszükségleti cikk tehát úgy alanyilag, mint tárgyilag relatív és változó fogalom, csak egy abszolút ismérve van s ez az, hogy azok a cikkek, amelyek kizárólag fényűzési igények is ily szükségek kielégítésére szolgálnak, sohasem közszükségleti cikkek. Az aranyból készült ékszer, ha egyesek, szükségéről van szó, fényűzési cikk, az arany maga azonban, bármily formában, ha az államszükség adott helyzetben erre kiterjed vagy kiterjedhet, közszükségleti cikk. Annak bizonyítása, hogy a történelem jelen most folyó korszakában az arany ilyen közszükségleti cikk, csak-' nem fölösleges, ha az ország gazdaságilag s pénzügyileg egyaránt tönkrement állapotát szem előtt tartjuk. A kir. Kúria mégis kiemeli azt, hogy az aranyállomány mennyisége az országban mindig nagy jelentőséggel bír úgy közgazdaságilag, mint pénzügyileg, ez a jelentőség pedig az ország mai helyzetében óriásilag megnövekedett, mert mint abszolút érték a mostani gazdasági életben minden gazdasági és pénzügyi kombinációt és tervet megkönnyít; különösen elősegítheti megfelelő törvényhozási intézkedések révén valutánk megjavítását; továbbá, miután a trianoni békeszerződés értelmében új magyar jegybank lesz felállítandó, kétségtelenül az államnak szüksége lesz nagyobb mennyi-