Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. az uzsorabíróság az 4920: XV. tc. 5. §-ának 2. bekezdésére hivatkozással, behajthatatlanság esetében a B. Károly vádlottra mellékbüntetésül kiszabott 25,000 K pénzbüntetést négy hónapi, a D. László vádlottra mellékbüntetésül kiszabott 15,000 K pénzbüntetést két hónapi és a K. Zsigmond vádlottra mellékbüntetésül kiszabott 20,000 K pénzbüntetést három hónapi fogházra rendelte átváltoztatni, holott az idézett 5. §. 2. bekezdése a Btk. 53. §-ától a mellékbüntetést illetőleg csak annyiban tér el, amennyiben a mellékbüntetésül kiszabott pénzbüntetést helyettesítő szabadságveszlésbüntetés leghosszabb tartamát három hónap helyett i étségnél egy évben, bűntettnél két évben szabta meg, vagyis nem érinti a Btk. 53. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a pénzbüntetés átváltoztatásánál két K-tól húsz K-ig terjedő összeg helyett egy nap számítandó. Miután pedig a törvény hiányos és nem veszi figyelembe, hogy a Btk. 53. §-ának fenntartása mellett az oly összegű pénzbüntetés nem változtatható át teljesen szabadságbüntetésre, mely a maximális 20 K-át egy napnak véve átváltoztatva több egy, illetve két évi szabadságbüntetésnél, a bíróságnak az átváltoztatás meghatározásánál azt kell kijelentenie, hogy a pénzbüntetést helyettesítő szabadságbüntetés az idézett 5. §-ban meghatározott egy, illetőleg két évet meg nem haladhatja. Nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét az sem, hogv az uzsorabíróság K. Zsigmond vádlottat illetőleg a közszükségleti cikkekkel való kereskedéstől eltiltást, mint mellékbüntetést azért mellőzte, mert hivatásos kereskedő s ennek alkalmazása őt és családját kenyérkeresetétől fosztaná meg, noha az 1920 :XXVL tc. 7. §-ának utolsó mondata szerint a bíróság a mellékbüntetés alkalmazását csupán abból az okból mellőzheti, mert az eset enyhébb. Ezeket a törvénysértéseket azonban, mivel azok a vádlottaknak nem szolgáltak sérelmükre, a kir. Kúria a Bp. 385. §-ának utolsó bekezdése folytán hivatalból nem vehette figyelembe. De nem hagyhatja megemlítés nélkül a kir. Kúria azt sem. hog) az uzsorabíróság az ítéletének rendelkező részében azokat az összegeket, melyeknek megfizetésére a vádlottakat azért kötelezte, mert a benzin elkobozható nem volt, tévesen mondja vagyoni elégtétel gyanánt fizetendő, illetéktelenül elért nyereségeknek, mert más a csupán bűnlett esetében az 1920: XV. te.3. §-a szerint fizetendő vagyoni elégtétel és más az a megtérítés, melyet a vádlott mint bűntelt, mint vétség esetében az 1920: XV. tc. 5.-§-a értelmében az elkobzás alá eső cikk értékének megfelelő fisszegben, viselni tartozik azért, mert az elkobzás alá eső cikk valamely okból elkobozható nem volt... .