Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)
70 Büntetőjogi Döntvénytár. alapuló esküdtbírósági ílélel a vádlott emberölési tettét tévesem minősítette, kellett az" államügyész e részben való alapos semmisségi panasza folytán, a \ádlot't cselekményét gyilkosságnak minősíteni. III. Az esküdtek állal a II. csoport X. számú, a III. csoport XII. számú és a IV. csoport XIV. számú ténykérdésében valónak* vett tényállás szerint a vádlott, hogy magát megmentse, előre kieszelt terve szerint a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt azt vallotta, a tíz éves K. Mária kiskorúval ajándékigérés által élért rábírás erejével pedig azt vallatta, hogy az elhaltat L. Vince és V. András — előbbi a vádlott volt ágyasa, utóbbi adósa — ölte meg és pedig rablással kapcsolatban. A hamisan vádoltakat e vádak folytán letartóztatták és majdnem egy hétig fogva tartották. Ezt a három cselekményt az esküdtek jogi döntése alapján az esküdtbíróság három hamis vád bűntettének (Btk. 227. §. első .és második bekezdése) minősítette. E minősítés ellen először is a védő a Bp. 385. §. \. b) pontja alapján azért él semmisségi panasszal, mert a szándék és cél szerint ezek a cselekmények beolvadnak az ölés tényálladékába, s mint eskü letétele nélküli hamis vallomások a hamis lanuzást különben sem állapítják meg. A panasz alaptalan. A való tényállás szerint ugyanis kétségtelen, hogy a vádlott olyan a Btk.-ben büntetendőknek nyilvánított cselekményeket követelt itt el. amelyek az igazságszolgáltatás köz- és az ártatlanul bevádoltak magánérdekét mélyen sértették, tehát a vádlott cselekményei törvényes tényálladékokat valósítottak meg, amelyekért való büntető felelőssége nem szűnik meg annak következtében, hogy a vádlott ezeket védelmének eszközekép. követte el. A vádlott védekezésének szabadsága ugyanis bűncselekménvek szabad és büntetlen elkövetésére nem terjedhet ki. Ami pedig a büntellm hamis tanuzásra vonatkozó védelmi érvelést illeti, a Kúria kimondja, hogy a hamis tanuzás keretében a hamis vád is megvalósulhat, mert a hatóság kérdéseire adott válasz kimerítheti a Btk. 227. §-ának minden jogi ismérvéi, amikor is a hamis vád megállapítható még abban az esetben is, ha a hamis tanuzás valamely jogi alkatelem hiánya okából nem is valósul meg. Viszont, ha ez utóbbi is megvalósult, akkor a Btk. 213. és 227. §-ai között az eset természetéhez képest a Btk. 95. vagy-» 96. §-ában körülírt halmazat áll elő. 1 gyancsak az esküdtbíróság állítólag téves minősítése miatt, vde csak a K. Máriával kapcsolatos harmadik esetre nézve a Bp. 385. I. b) pontja alapján semmisségi panasszal él az államügyész is, mert szerinte ebben az esetben a vádlott a kiskorú