Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

•6-2 Büntetőjogi Döntvénytár. lottnak fondorlatosan megtévesztő eljárásával ^zeniben nem fejtette ki a rendes és kellő gondosságot a fondorlat megállapításának nem akadálya. — ///. A csalásnak nem tényálladéki eleme a vagyoni haszon elérése, a vagyoni haszon csupán mint a cselekvés célzata szerepel a tényálladéki elemek között. — IV. A Btk. 384. §-ában meghatározott kereten túlmenően csalás forog fenn, ha a vádlott nem hitel szerzésének célzatával, hanem károkozási célzattal ejtette tévedésbe a sértettet. (Kúria 1919 január 28. B I. 3870 1918. sz.) A Kúria: A főállamügyész semmisségi panasza alaposnak találtatván, a másodbíróság ítélete a Bp. 385. §-ának a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának 1. bekezdése értelmében megsemmisíttetik és a vádlott mint tettes bűnösnek mondatik ki a Bn. 50. $-ában meghatározott, a Btk. 380. S-ának 2, tétele szerint minősülő s a Btk. 383. §-ának 2. bekezdése értelmében büntetendő csalás bűntettében. . . . ... A vádlott és H. Ernő sértett közölt Pozsonyban 1910 október 1-én létrejött írásbeli adásvételi szerződés a Bp. 490. §-a alapján érvénytelennek nyilváníttalik, arra az érvénytelenítési záradék reávezettetni és a szóban forgó szerződés alapján a pozsonyi 3955. sz. betétben a I. 1—2. sorsz. és a 10,120/1. és 101,20/2. helyrajzi számok alatt foglalt ingatlanokra B. 6. alatt a vádlott nevére 3201 1916. tkv. sz. a. eszközölt tulajdonjogi bejegyzés a B. 7. alatt 781/1917. tkv. számmal eszközölt perfeljegyzés rangsorozatában eredeti érvénytelenség jogcímén töröltetni, és ezen kitörlésnek ugyancsak a fenthivatkozott perfeljegyzés rangsorozatában a tkv. 153. $-a értelmében leendő bekebelezése iránt a pozsonyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság megkerestetni rendeltetik. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen a főállamügyész a Bp. 385. S-ának 1- a) pontja alapján a bűnösség meg nem állapítása miatt semmisségi panaszt jelentett be. A panasz alapos. A másod bíróság ugyanis a törvényszék ítéletében foglalt tényállást egész terjedelmében valónak fogadta el. Eszerint a való tényállás szerint a teljesen vagyontalan, foglalkozás és minden jövedelem nélküli vádlott, elhallgatva azt, hogy a vételár megfizetésére egy fillér pénze sincs és a hitelbe való vételt me<*