Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. i.i tamát megrövidítette volna-e; a 4ettes a cselekményével okozati összefüggésben álló tényleges eredményért tartozik felelősséggel. — ///. Testi sértés esetében a büntetés kiszabásánál nyomatékos súlyosító körülmény, hogy a cselekmény oly eredményeket idézett elő, amelyeknek már egyike is a Btk. 303. §-a szerint minősíti a sértést. (Kúria 1918 dec, 10. B. I. 4545/1918. sz. A Kúria: A kirendelt védő semmisségi panasza visszautasíttatik; a vádlojt és a közvédő semmisségi panasza pedig elutasíltalik. ^ Indokok: A másodbíróság ílélete eHen semmisségi panaszt jelentettek be: 1. a közvédő a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján amiatt mert a bűncselekmény nem a Bik. 301. §. 1* tétele alapján minősíttetett; 2. a vádlott a törvényhely megjelölése nélkül azzal, hogy az ítéletben nem nyugszik meg, az ellen semmisségi panasszal él, és 3. az elsőbírósági fŐlárgyalásra kirendelt védő a Bp. 385. §-a 1. b) és 3. pontjainak felhívása mellett a Btk. 303. §-a szerinti minősítés és a Bik. 92. §-ának nem alkalmazása miatt. A vádlott az elsőbírósági ítélet ellen csakis a Btk. 92. §-ának mellőzése miatt jelentvén be fellebbezést, semmisségi panasza a részleges jogerőre való tekintettel, a súlyosabb minősítés és a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása folytán a Bp. 385. §. 1. b) és 3. pontjaira alapítottnak vétetett. A kirendelt védő perorvoslatát vissza kellett utasítani. A védő ugyanis a Bp. 56. §-a értelmében csakis az elsobírósági főtárgyalás tartamára rendeltetett ki. A másodbírósági ítéletnek előtte való meghirdetése tehát annál is inkább felesleges volt, mert a Bp. 425. §-ának rendelkezése szerint a másodbíróság ítélete a jelenlegihez hasonló esetben egyedül a vádlott előtt hirdetendő ki. Ily körülmények között a kirendelt védő abból a törvényellenes intézkedésből, hogy a másodbírQi ítélet neki is kihirdettetett, nem meríthet jogot arra nézve, hogy a másodbíróság ítélete ellen semmisségi panasszal éljen. Azt tehát a Bp. 434. §-a alapján vissza kellett utasítani. A többi semmisségi panasz alaptalan. Az ítélőtábla által valónak vett és a Bp. 33. §-nak végbekezdése értelmében e helyütt is kötelezően irányadó ténymegállapítás szerint ugyanis a sértett a vádbeli hasszúrás folytán nagy-