Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

huntetőjogi Döntvénytár. 19 biztosított az a jog, hogy a vádlottat a bűnösség megállapítása mellett a büntetés alól felmentheti, az esküdtbíráskodásban megoszlik az esküdtek és a törvényszék között. Az esküdtekhez intézett ténykérdésben Jel kell sorolni azokat a lénykörülményeket, amelyekből a sértettnek — a becsületsértésre okot adó — jogellenes, kihívó vagy botrányt kellő viselkedése következtethető és ha az esküdtek ennek a ténykérdésnek igennel történt eldöntése után a kapcsolatos jogkérdésre szintén igennel válaszoltak, a bíróságnak — a Bpn. 2k. §-ában foglalt rendelkezés analógiájára — a vádlottat a büntetés alól fel kell mentenie. — ///. Megsemmisítés a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján és — bűnösséget megállapító — új ítélet hozása, mikor az esküdlek a külön ténykérdésre adott válasszal nem állapítottak meg oly tényt, amelyből az a jogi következtetés volna levonható, hogy a vád tárgyává tett becsületsértésre a sértettnek jogellenes, kihivó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, a kapcsolatos jogkérdésre adott válasz alapján azonban az esküdtbíróság a vádlottat a büntetés alól felmentette. — IV. A St. í3. §-a alapján az ítélet közzétélelét csupán abban az esetben rendeli el a bíróság, ha a sértett a közzétételre vonatkozó kívánságát a tárgyalás alatt fejezte ki. (Kúria 1918 dec. 10. B I. 4894 1918. sz.) A Kúria: A védő semmisségi panaszát visszautasítja; a főmagánvádló semmisségi panaszának a Bp. 384. §-ának 9. és a Bpn. 29. §-ának 4. pontjára, továbbá a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján a Bv. 18. §-ának bírói magyarázatára vonatkozó részét elutasítja; ellenben a lomagánvádló panaszának a Bp. 385. §-ának 1. r) pontja alapján egyébként érvényesíteti anyagi semmisségi okából az esküdtbíróság ítéletének a büntetésre vonatkozó részéi a Bpn. 33. §-ának 1. bekezdése értelmében meg2*