Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

huntetőjogi Döntvénytár. 19 biztosított az a jog, hogy a vádlottat a bűnösség megállapítása mellett a büntetés alól felmentheti, az esküdtbíráskodásban megoszlik az esküdtek és a törvényszék között. Az esküdtekhez intézett tény­kérdésben Jel kell sorolni azokat a lénykörülmé­nyeket, amelyekből a sértettnek — a becsületsér­tésre okot adó — jogellenes, kihívó vagy botrányt kellő viselkedése következtethető és ha az esküdtek ennek a ténykérdésnek igennel történt eldöntése után a kapcsolatos jogkérdésre szintén igennel vá­laszoltak, a bíróságnak — a Bpn. 2k. §-ában fog­lalt rendelkezés analógiájára — a vádlottat a bün­tetés alól fel kell mentenie. — ///. Megsemmisí­tés a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján és — bűnös­séget megállapító — új ítélet hozása, mikor az es­küdlek a külön ténykérdésre adott válasszal nem állapítottak meg oly tényt, amelyből az a jogi kö­vetkeztetés volna levonható, hogy a vád tárgyává tett becsületsértésre a sértettnek jogellenes, kihivó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, a kap­csolatos jogkérdésre adott válasz alapján azonban az esküdtbíróság a vádlottat a büntetés alól fel­mentette. — IV. A St. í3. §-a alapján az ítélet közzétélelét csupán abban az esetben rendeli el a bíróság, ha a sértett a közzétételre vonatkozó kí­vánságát a tárgyalás alatt fejezte ki. (Kúria 1918 dec. 10. B I. 4894 1918. sz.) A Kúria: A védő semmisségi panaszát visszautasítja; a fő­magánvádló semmisségi panaszának a Bp. 384. §-ának 9. és a Bpn. 29. §-ának 4. pontjára, továbbá a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján a Bv. 18. §-ának bírói magyarázatára vonatkozó részét elutasítja; ellenben a lomagánvádló panaszának a Bp. 385. §-ának 1. r) pontja alapján egyébként érvényesíteti anyagi semmisségi okából az esküdtbíróság ítéletének a büntetésre vo­natkozó részéi a Bpn. 33. §-ának 1. bekezdése értelmében meg­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom