Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

XII Tartalommutató. meg, a kisegítő jogkérdésre adott válasz alapján azonban szándékos emberölés bűntettében mondotta ki az esküdtbíróság bűnösnek a vádlottat „ _ _ L. ..„ „_ „ „ 65 387. §. lö II. Oly esetben, midőn az államügyészség • a Btk. 470. §-ában meghatározott vétség miatt emelt vádat és az alsóbiróság a vád tárgyává tett cselekményt a vád szerint minősítette, holott a cselekmény helyesen az 1915: XIX. tc. 10. §-ának 2. bekezdése szerint lett volna minősítendő, a vádlott terbére pedig perorvoslat nem használtatoit: a Kúria perorvoslat hiányában a vádlott terhére nem vizsgálhatja ugyan felül a minősítést (Bp. 387. §. 1. bekezdés), de felmentő ítélet sem hozbat, mert ily ítélet hozatalának e Bp. 326. §. 1. pontja alapján csak akkor van helye, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény .... „_ .... ..„ •„ .... .._ „___„_._ 32 42.1. Oly esetben, mikor a vádló az elsőfokú ítélet ellen a büntetés súlyosbítása végett általában jelentett be fellebbezést, a fellebbviteli bíróság a büntetésről szóló összes rendelkezéseket felülvizsgálja, ide értve a mellékbüntetéseket megáltapító rendelkezéseket is .„ .... „ _. „ ..„ „„ _ .._ „„ 99 393. §. h. I. A vádlott a fellebbviteli főtárgyaláson is hivatkozhatik új bizonyítékra. Ennek a bizonyítéknak a felvételét csupán a Bp. 393. §-ának 3. bekezdésében felsorolt valamelyik okból lehet megtagadni™ „_ ..„ _ „ _ .... .„ „ „ 8 Bpn. 31. §. 11.1. A Bp. 56. §-a alapján a védő kirendelése az elsőbíróság előtt tartandó főtárgyalás tartamára történik ; ehhez képest e kirendelt védő előtt a fellebbviteli bíróság ítéletét kihirdetni nem kell, ha pedig a kihirdetés törvény ellenére mégis megtörtént, a kirendelt védő semmisségi panasz használatára nem jogosult.,_ _ JL „_ .... .._ ..„ .._ ..„ ..„ .._ „ .._ 22 Bpn. 35. §. 6.1. Az alsóbiróság részéről valónak elfogadott tényekből vont következtetés útján a Kúria állapítja meg azt, vájjon a vádlott tudta-e, hogy az általa vagyoni haszon végett megszerzett ingók lopás útján jutottak az eladó kezéhez „„ .... .... .... ..„ 10 12.1. Kágalmazás vádja esetében az alsóbiróság részéről valónak elfogadott tényekből vont következtetés útján a Kúria állapítja meg, vájjon a vádlott az állított tény valóságát bebizonyította-e 25 20.1. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tények alapján a Kúria dönti el, vájjon a bűncselekmény elkövetésében való az a közreműködés, amely a vádlott terhére megállapíttatott, tettesség vagy pedig csupán bűnsegédi részesség, úgyszintén a Kúria dönti el azt is, vájjon a vádlott terhére megállapított cselekmény a szándékolt bűntettnek vagy vétségnek bevégzését foglalja-e magában, vagy csupán a véghezvitelnek megkezdését ? L_ _ _ .... .... _ 45 33. Amikor a Kúria a Bpn. 22. §-ának első bekezdése alapján az esküdtbíróság ítéletének meghozatala előtt hozzáintézett elő-