Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

104 Büntetőjogi Döntvénytár, nóvum nélkül újra anyagjogi felülvizsgálat alá vétessék — a törvény kizárja. (Kúria 19*20 máj. 4. B IV. 621/1920. sz.) A m. kir. Kúria: A semmisségi panaszt visszautasítja. Indokok: A másodfokú bíróságnak ítélete ellen a védő a Bp. 385. §. 1. a), b) és 3. pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt a bűnösség megállapítása, a minősítés és a Btk. 92. $-ának nem alkalmazása miatt. A panasz írásbeli indokai szerint: a panasznak a Bp. 385. §. 1. a) pontja felhívásával bejelenlett része azért használtatott, mert az alapperbeli tényállás megcáfolására az újrafelvétel során kihallgatott tanuk vallomása nem fogadtatott el, míg a Bp. 385. §. 4.. b) pontja címén bejelentett panasz azon alapul, hogy amennyiben bűncselekmény fenn is forogna, a legrosszabb esetben is csak tulajdon elleni kihágásról lehet szó. Minthogy azonban a védelem a Bp. 385 §. 1. á) pontjára alapított semmisségi panasszal a felülvizsgálat köréből kivont ténymegállapítást támadja meg, a bizonyítás kérdésében pedig anyagi semmisségi ok alapján panasz nem érvényesíthető, a panasznak e részét ebből az okból vissza kellelt utasítajú. De vissza kellelt utasítani a Bp. 385. §. 1. b) és 3, pontja alapján bejelentett semmisségi panaszt is. mert az újrafelvételi eljárás folyamán oly új tények nem állapíttattak meg, melyek a törvény értelmében perjogi alapul szolgálhatnának arra. hogy a m. kir. Kúria az alapperben jogerősen eldöntött anyagjogi kérdéseket felülvizsgálhassa. A törvény helyes értelmének megállapítása végeit ugyanis abból kell kiindulni, hogy midőn a Bp. 462. §-ának hatodik bekezdése kijelenti, hogy a felek az új ítélet ellen is ugyanazokkal a perorvoslatokkal élhetnek, melyeknek más ítéletek ellen helyük van: kétségtelenül azt fejezi ki, hogy a Kúria előtti eljárásban az újrafelvételi ügyekben is teljesen a revizionális eljárás szabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint pedig, midőn a panasz anyagi jogszabálysértés miatt van használva, irányadó a Bpn. 33. §. utolsó bekezdése, mely szerint a Kúria köteles határozatát a megállapított tényekre alapítani. Miután pedig újrafelvételi eljárásban annak megvizsgálásánál, hogy az alsófokú bíróságok az anyagi törvényt helyesen alkalmazták-e vagy sem, csak az újított perben megállapított tények szolgálhatnak alapul s pedig akár önmagukban, akár az új ítélet által az alapítéletekben megállapított tényekkel kapcsolatosan, nyilvánvaló, hogy — mint jelen eselben — ha az újított perben egyetlen egy oly új