Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. \1 szolgáló csövénél általa tervezett és készített újítást akart kipróbálni, de a próbálást, abból a célból, hogy ahhoz kellő szakértelemmel bíró közeg vétessék igénybe, be nem jelentette. A kipróbálás alkalmával a gőznek a készülékbe leendő bevezetését ő rendelte el, s arra B. György fűtőt utasította. Bár szakértelménél fogva a vádlott tudhatta, hogy nagyobb atmoszféra nyomású gőz bevezetése esetében különösen annál a körülménynél fogva, hogy a gőzkúpra alkalmazott kivezető cső kilyukasztásáról nem gondoskodott, robbanás állhat elő, sem B. Györgyöt a gőz bevezetése körül nem ellenőrizte, sem nem intézkedett, hogy a készülék közvetlen közelében foglalatoskodó alkalmazottak eltávolíttassanak. S minthogy ezekből a tényekből, melyeket a kir. tábla valónak fogadott el, nyilvánvaló, hogy K. Béla vádlott, a kötelességében állott kellő intézkedések megtételét elmulasztotta és hogy a robbanás ennek folytán állott be, vele szemben a büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság a Btk. rendelkezésének megsértése nélkül állapíttatván meg, a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmisségi ok nem forog fenn. A közvádlónak a minősítés kérdésében használt semmisségi panasza azonban alapos. Ugyanis tény az, hogy K. Béla vádlott a N. testvérek élesztőgyárában mint gépész van alkalmazva, következéskép állandó és szakszerű működése és foglalkozása körébe tartozott a gépek körüli felügyelet és az azzal kapcsolatos teendők elvégzése és a szükséges intézkedések megtétele elrendelése. Erre való figyelemmel pedig nem szenvedhet kétséget, hogy a vád tárgyává tett jogsértő eredmények egyrészről a vádlott hivatásában való hanyagságából, másrészről pedig abból a mulasztásából és illetve kötelességszegéséből következtek be, hogy ő az általa összeállított szóbaníorgó szerkezetnek kipróbálására vállalkozott anélkül, hogy megfelelő szakértő közbenjöttéről gondoskodott volna, holott neki, mint egyszerű gépkezelőnek nem lett volna szabad azt a próbát foganatosítania és így miután a Btk. 291. §-a, illetve a 310. §. 2. bekezdése szerinti minősítéshez megkívánt tényálladék meg van, a minősítés kérdésében a Btk. rendelkezése tévesen alkalmaztatott s ezért mindkét alsóbbíokú bíróság ítéletét a rendelkező résznek megfelelően a Bpn. 33. §-a értelmében megsemmisíteni és az alsó»bbfokú bíróságok ítéletében felsorolt s ehelyütt is ilyenekül elfogadott enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésével a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett . . . = L V. ö. BDtár I. -209., VII. 106. - II. V. ö. BDtár L 8., 38., IV. 28., V. 40., VI. 220.