Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

34 Büntetőjogi Döntvénytár. Az 1913 nov. 18-án a nagyszebeni tüzérségi laktanya élelmezési kezelősége tévedésből 1359 K 24 f-t utalt át a B—i takarékpénztárhoz a B. Lipót és fia és W. János cég folyószámlájára, holott ez az összeg a nevezett cégből kivált W. János cégét illette és ennek a Hungária-bank részvénytársaságnál vezetett folyószámláján lett volna elszámolandó. A B. Lipót és fia és W. János cég habár elismerte, hogy a tévedésből hozzákerült 1359 K 24 f nem őt, hanem W. János céget illeti, ezt az összeget sürgetés dacára az utóbb nevezett cég részére nejn utalta át; és minthogy a W. János cég időközben csődbe jutott, a tömeggondnok a cs. és kir. katonai kincstár ellen keresetet adott be, aminek következtében a katonai kincstár az 1359 K 24 f-t másodízben és ezenfelül költség címén még 47 K 90 f-t megfizetni kénytelen volt. £ A cs. és kir. katonai kincstár ezekután jogi képviselője útján bűnvádi feljelentést tett a B. Lipót és fia és W. János cég azon tagjai ellen, kik a többször említett pénzösszegnek jogtalan elsajátítása miatt a Btk. 367. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségeért felelősségre vonhatók. A nyomozás folyamán megállapíttatván, hogy a B. Lipót és fia és W. János cégnek az ügyben eljárt tagjai B. Adolf, a cég tulajdonosa és annak fia, B. Imre cégvezetők voltak, a bűnvádi eljárás ezek ellen tétetett folyamatba a kir. járásbíróság előtt, ahová a kir. ügyész az ügyet áttette. A cs. és kir. katonai kincstár jogi képviselője útján a B. Lipót és fia és W. János cég ellen 1407 K 14 f és járulékai iránt polgári pert is tett folyamatba, melyben a nevezett cég úgy első-, valamint másodbíróilag a felperesi követelés megfizetésére köteleztetett. t A kir. járásbíróság előtt megtartott tárgyaláson, melyen a hadbavonult B. Imre meg nem jelenvén, vele szemben az eljárás felfüggesztetett, B. Adolf vádlott azzal védekezett, hogy a kérdéses összeget a W. János irányában fennállott követelésének részbeni törlesztésére fordította, mire az ügyészségi, megbízott a vádat elejtette; a kir. járásbíróság azonban : minthogy a sértett képviselője a vád képviseletét átvette, a tárgyalást folytatta és a bizonyító eljárás befejeztével 1916. évi B. III. 11,621. sz. a. hozott ítéletével B. Adolf vádlottat, mert úgy találta, hogy e vádlott a W. János részére hozzáküldött 1359 K 24 t-t nem jogtalanul számolta el saját javára, a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján a vád alól felmentette. A sértett képviselőjének fellebbezésére a kir. törvényszék 1916. évi B. X. 11,377/5. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság ítéletét az ügyészségi megbízott részéről a vád elejtésére