Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 137 A vizsgálóbíró a kir. ügyész megkeresését elutasította, a vádtanács pedig felíolyamodás folytán a vizsgálóbíró határozatát helybenhagyta azért, mert a bíróság a bűnjelek kiadása tárgyában a Bp. 488. §-ának 2. bekezdése szerint csak akkor határozhat, ha az ügyben bírói eljárás volt. Ez az álláspont azonban nyílván téves; mert a Bp. 187. §-ának 3. bekezdése és a 488. §. 2. bekezdése a lefoglalt tárgyak visszaadása tárgyában a határozathozatal jogát a bíróság hatáskörébe utalja és pedig az utóbb említett törvényhely kifejezetten a nyomozás alatt is. Emellett szól az a körülmény is, hogy amíg a bűnjel lefoglalására a Bp. 98. §-a halaszthatatlan szükség esetén a nyomozó rendőri hatóságot is feljogosítja, addig a lefoglalt bűnjel kiadására vonatkozólag a Bp.-nak sem 98., sem 101. §-a, sem más rendelkezése nem ád határozathozatali jogot sem a nyomozó rendőri hatóságnak, sem a kir. ügyészségnek, amiből nyilvánvaló, hogy a Bp. ezt a jogot kizárólag a bíróságnak tartotta fenn. Minthogy pedig a Bp. itt szóbajövő rendelkezései szerint a bűnvádi úton lefoglalt tárgyak kiadásának kérdése rendszerint a bűnvádi eljárás keretében oldandó meg s annak polgári per útjára terelése á lehetőséghez képest mellőzendő, minthogy továbbá az előbb kifejtettek szerint a büntetőbíróság e részben való hatásköre nem vitás, a pestvidéki kir. törvényszék vizsgálóbírája és vádtanácsa a törvény megsértésével utasította el a hatásköréből azt az ügyet, amelyet a törvény odautal. Ezért a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt és alaposnak talált perorvoslata folytán a Bp. 442. §-a értelmében a rendelkező rész szerint kellett határozni. 80. Bíróküldés iránt előterjesztett kérelem elutasítása. Az a körülmény, hogy mind a fömagánvádlö, mind a vádlott foglalkozására nézve ügyvéd, az ügyvédek lakóhelyén működő bíróságot elfogulttá vagy feszélyezetté nem teszi. (Kúria 1918 ápr. 30. B L 1938/1918. SE.) A kir. Kúria: A kérelmet elutasítja. indokok: L. k—i ügyvédet M. ugyanottani ügyvéd rágalmazás vétsége miatt feljelentette. A főmagánvádló a k—i helyett