Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Tartalommutató. XIII Lap köteles avagy hajlandó-e a tulajdonos kártalanítására. Ennek folytán a lopás hivatalból üldözendő „_ .... _ .„ „_ __ 175 39. A Máv. személyzetének tagját a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha közhivatalnok volna; ily alkalmazott által közhivatalnoki jellegének felhasználásával elkövetett lopás a Btk. 336. §-ának 9. pontja alá esik és nem minősül ezenfelül á 336. §. 7. pontja szerint is ... 71 336. §. 108. A Btk, 336. §-ának 4. pontjában említett lopott kulcs alatt a felnyitásra rendesen használt azt a kulcsot kell érteni, amelyhez a tettes lopás útján jutott. Lopás, zár feltörése mellett elvett/-, kulcs felhasználásával. A Btk. 336. §-ának 4. pontja szerint minősül a lopás akkor is, ha a tolvaj a felnyitásra használt kulcsot nem eltulajdonítás céljából, hanem csupán a lopásnál való használat végett vette el.. „ .... .... .... 185 341. §. 65. Oly esetben, midőn a megállapított büntetés hat hónapi fogházat nem halad felül, a bíróság a hivatalvesztést ós a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mellőzheti ugyan, de nem köteles mellőzni. (Btk. 54. §. 2. bek.) Ehhez képest nem lépte át a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított tételt azzal, hogy a vádlottat a Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint minősülő lopás miatt, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával kiszabott tizenöt napi fogházbüntetésen felül, a Btk. 341. §-a értelmében egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának a felfüggesztésére is ítélte — .... „ „ 113 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás. 355. §. 11. A sértett a tulajdonát tevő ingók kiadása vagy az ingók felszámított ellenértéke iránt indított polgári pert a vádlott ellen; a bíróság a vádlottat a kereset értelmében marasztalta. A vád- ' lottnak az a cselekménye, hogy a sértett tulajdonát tevő ingókat jogtalanul elidegenítette, kimeríti a sikkasztás bűncselekményének tényálladékát és a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a sértett a polgári perben vagylagos marasztalási kérelmet terjesztett elő „ .... 21 50.* A vádlottnak az a cselekménye, hogy a lovak ós járművek szolgáltatásáról szóló 1912 : LXVIII. tc. alapján tőle a katonai igazgatás céljára igénybevett, azonban az ő birtokában hagyott ló helytett az átadásra kijelölt időpontban más 0,8 pedig silányabb lovat szolgáltatott be, sikkasztást állapít meg. Ez a bűncselekmény az 1915: XIX. tc. 11. §-a szerint minősül, mert a hadviselés sikerének egyik előfeltétele az is, hogy a hadsereg kellő ós alkalmas lóállomány felett rendelkezzék és így annak folytán, hogy a vádlott a katonai igazgatás céljára besorozott alkalmas ló helyett arra teljesen hasznavehetetlen lovat akart átadni, a fegyveres erő érdekét közvetlenül veszélyeztette „ 88