Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

110 Büntetőjogi Döntvénytár. 63. /. Ha a sértett nőszemély még nem töltötte be életének tizenkettedik évét akkor, amikor vele a vádlott nemileg közösült, a bűncselekményt a Btk. 232. §-ának 2. pontja szerint kell minősíteni; ugyanis az ilykorú gyermek koránál fogva akaratának nyilvánítására tehetetlennek tekintendő. — //. Egyedül az erőszakos nemi közösülés bűntettét állapították meg, mikor a sértett nő egészségháborítása kizárólag annak a roncsolásnak volt az eredménye, amely a nemi részek egyesítése folytán következett be; maga a húsz napot meg nem haladó gyógytartamú így keletkezett testi sértés önálló bűncselekménykép nem állapíttatott meg. — ///. Oly esetben, mikor az alsóbíróság tévesen alkalmazta a büntetőtörvényt abban a kérdésben, hogy a bűncselekményt a büntetőtörvénynek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni, a téves minősítés miatt pedig perorvoslatot nem használtak, a Kúria a Bp. 387. §-ának 1. bekezdésében foglalt korlátozás értelmében csak akkor állapítja meg hivatalból a helyes minősítést, ha ez a vádlott javára szolgálna. Ha azonban a törvénynek megjelelő minősítés a vádlottra közömbös volna vagy éppen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene, a Kúria a minősítést nem érinti. (Kúria 1918 márc. 19. B II. 7063.1917. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt a Bp. 385. §-ának l. a) pontjára alapított részében vissza-, egyebekben pedig elutasítja ; a kir. tábla ítéletét azonban a bűncselekményt a Btk. 301. §-a szerint is minősítő részében a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból a Bpn. 33. §-a értelmében megsemmisíti és a vádlott bűncselekményét csupán a Btk. 232. §-ának 1. pontja alá eső vétségnek minősíti . . .