Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

100 Büntetőjogi Döntvénytár. ették. Mihez képest mindkét alsótokú bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében meg kellett semmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni . . . = I. Kúria BDtár 111. 156.: VisszautasíUatott a főügyésznek a vádlott, felmentése érdekében bejelentett semmisségi panasza, mikor a kir. törvényszék ítéletében a kir. ügyészség megnyugodott. — A védelem egységességére és oszthatatlanságára nézve I. BDtár VIII. 30. — II. Hasonló BDtár III. 191., 197 . IV. 176., V. 51., VI. 70., 88.. 131., 201.; VII. 225., VIII. 181., X. Iö8. — III. V. ö. BDtár I. 3b. (gondatlanság; testi sérelmezés hajítással); VIII. 82. (szán dékosság; testi sérelmezés pohár hajításával). — Szándékosság megállapítása tudva és akarva, de kellő meggondolás nélkül elkövetett cselekmények esetében: BDtár IV. 64. — IV. Ugyanígy: BDtár II. 40., V. 80. VIII. 120., 181. 57. Uzsora vádja esetében az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tények alapján a Kúria állapítja meg, vájjon a sértett a hitel igénybevételének időpontjában szorult helyzetben volt-e és hogy mutatkozik-e szembeötlő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között? I. (Kúria 1918 febr. 26. B III. 6126/1917. sz ) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok : A vádlott és a védő a kir. tábla ítélete ellen a Bp. 385. §-ának a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt jelentettek be semmisségi panaszt... A Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított panasz azért alaptalan, mert a valóknak elfogadott tényekből és a nagymérvű kikötések elfogadásából a kir. Kúria is azt a következtetést vonta le, hogy a sértettek a hitel igénybevétele idején anyagi szorultságban voltak, amiről a vádlottnak tudomása volt; továbbá, hogy a vádlott a sértettek szorultságát felhasználva, oly mérvű kikötések mellett hitelezett, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. ...