Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

72 Büntetőjogi Döntvénytár. követte el a lopást, nem magánjogi természetű, tehát a Btk. 336. §. 7. pontjában említett, hanem közjogi szoigálati viszony forog fenn és így a Btk. 336. §. 9. pontja szerinti helyes minő­sítés mellett, a cselekménynek még a Btk. 336. §. 7. pontja szerint is minősítése, a dolog természete szerint helyt nem foghat. Amiért is az alsófokú ítéleteket vonatkozó részükben a ren­delkezés szerint megsemmisíteni és a bűncselekménynek a Btk, 336. §. 7. pontja szerint való minősítését mellőzni kellett. II. (Kúria 1918 febr. 12. B II. 7008 1917.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmisségi panaszt je­lentett be a védő a Bp. 385. §'-ának 1. b) pontja alapján, mert a K. József sérelmére elkövetett lopás a Btk. 336. §-ának 9. pontja szerint minősíttetett, jóllehet ez a cselekmény csak lopás vétségének lett volna minősítendő ... A semmisségi panasz in­dokolása szerint ugyanis annál a körülménynél fogva, hogy a vádlott a K. József sérelmére elkövetett állítólagos cselekmény idejében a vonaton szolgálatot teljesített, ama cselekmény köz­hivatalnoki jelleg felhasználásával elkövetettnek még nem tekint­hető, mert a vádlott vasúti fékezői mivoltának a kérdéses cse­lekménynél épen semmi szerepe sem volt s mert a kocsi nyitva lévén, oda bárki bemehetett anélkül, hogy közhivatalnoki jelleget kellett volna mutatni vagy felhasználnia. A panasz alaptalan. A vádlott ugyanis, mint vasúti fékező, a büntetőtörvény al­kalmazása szempontjából az 1914: XVII. le. ü2. §-ának VI. pontja értelmében közhivatalnoknak tekintendő. Az pedig köztudomású, hogy a közlekedő tehervonatnak még nyitott kocsijába sem me­het be igazolás vagy engedély nélkül a vasúthoz tartozó köz­hivatalnokon kívül más idegen. A vádlott tehát mint közhivatalnok, ennek a jellegének fel­használásával mehetvén be feltűnés nélkül a közlekedő teher­vonat egyik nyitott kocsijába, ott a K. József sértett kárára csakis a közhivatalnoki jellegének felhasználásával követhette el a ter­hére rótt lopást. Az alsóbíróságok tehát nem tévedtek, midőn ezt a vádba vett cselekményét a Btk. 336. §-ának 9. pontjába ütköző lopás­nak minősítették. Tévesen minősítették ugyan az alsóbíróságok vádlottnak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom