Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 65 385. §ának 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíttetik; vádlott bűnösnek mondatik ki a Btk. 391. §-ába ütköző, a 92. §. alkalmazása folytán a 20. §. ren­delkezéséhez képest minősülő közokirathamisítás vétségében és ezért a Btk. 391. §-a alapján a 92. §. alkalmazása mellett nyolc napi fogházra és a 399. §. alapján az 57. §. értelmében szá­mítandó kétévi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatá­nak ugyanily időtartamban leendő felíüggesztésére ítéltetik . . . Az alsófokú bírósági ítéletek egyéb rendelkezései hatályban ma­radnak. Indokok: A másodfokú bíróság ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. § ának 1. b) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. A panasz alapos. A megállapított tényállás szerint ugyanis a vádlott a B. város tanácsa által kiállított és kenyérjegy váltására jogosító utalvány tartalmát változtatta meg oly módon, hogy a jogosultak számát kettőről hatra hamisította s az ekként meghamisított bizonyít­vány alapján két ízben váltott hat személy ellátására szolgáló kenyérjegyet. A háború okozta súlyos gazdasági viszonyok a különböző élelmezési cikkek fogyasztásának egyöntetűségét és korlátozását tették szükségessé; amidőn tehát ezen cél érdekében az arra illetékes hatóság akként intézkedett, hogy a kenyér csakis a meg­állapított mennyiségben és csakis a fogyasztó rendelkezésére bocsátott jegy ellenében szolgáltatható ki minden egyes fogyasztó­nak, az igényjogosultság megállapítása hatósági intézkedés, a jo­gosultság igazolásául szolgáló okmány pedig közhitelességű és 9z abban megjelölt fogyasztási cikk elárusításával foglalkozó egyénre vagy vállalatra bizonyos kötelezettséget áthárító irat is. Ebből következik, hogy a B. város tanácsa által kiállított bűnjeligazolvány közokirat és így ezen igazolvány tartalmának megváltoztatása — jogsérelem háramlása vagy háramlásának lehetősége esetében — a Btk. 391. §-ában meghatározott köz­okirathamisítás bűnteltének tényelemeit meríti ki. A jogsérelem háramlásának lehetősége a jelen esetben nyil­vánvaló, mert bármely fogyasztási cikknek a megengedett mennyi­ségnél nagyobb mértékben való megszerzése az egyes személy által, sérti a többi fogyasztó jogos érdekét és a hatóságnak azt a jogát, amelynél fogva az egyénenként elfogyasztható mennyi­séget igen fontos közérdekből meghatározta. Tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, amidőn a vád tár­gyává tett cselekményt a Kbtk. 71. §-a szerint minősítették. Ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni­Büntetőjogi Döntvénytár. XII. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom