Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

4U Büntetőjogi Döntvénytár. ügyész semmisségi panasza folytán a Bp. 385. §. 1. I>) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti és a vádlottak cselekményeit a Btk. 467. §-ában meghatározott egy-egy rendbeli folytatólagos megvesztegetés bűntettének minősíti . . . Indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a kir. ügyész, mert a vádlottak cselekménye nem a Btk. 467. §-a szerint minősíttetett . . . Ez a panasz alapos. A vádlottaknak, mint a MÁV. alkalmazottainak, tehát közhivatalnokoknak, amint ezt a kir. törvényszék az adatoknak megfelelően megállapította, hivatali kötelességük volt a vasúti munkásoknak leifogadása, illetve nyilvántartása és a katonai szolgálat alól felmentése körül eljárni és ők e kötelességüket pártatlanul, minden melléktekintet nélkül és csakis a MÁV. érdekeinek szem előtt tartásával ingyen tartoztak teljesíteni, ehelyett azonban ők a létrejött előzetes és közös megállapodás alapján, eg\üttes és összevágó tevékenységgel az adott busás jutalmakért vasúti munkásokká oly jómódú egyéneket, illetve olyanoknak hozzátartozóit fogadták fel, akik alkalmaztatásuk folytán a katonai szolgálat alól anyagi áldozat árán is szabadulni óhajtottak, illetve hozzátartozóikat felszabadítani akarták s ekként, hivatali tisztök teljesítésében nem pártatlanul s nem egyedül a MÁV. érdekeit tartva szem előtt, járlak el, hanem közhivatali állasukat harmadik személyek törvény által is tiltott célja kedvéért árúba bocsátották s magukat meg nem engedett melléktekinletek által vezettették. Ezzel hivatali kötelességüket megszegték. Ez az eljárásuk nem a Btk. 465. §-ába ütköző megvesztegetés vétségének, hanem a Btk. 467. §-ában meghatározott egyegy rendbeli folytatólagos megvesztegetés bűntettének a tényálladékát meríti ki, amennyiben, bár a három vádlott közhivatalnokot különböző időben más-más egyén vesztegette meg, a részletcselekmények arra való figvelemmel, hogy a közhivatalnokok egy megállapodás eredményekép és egy akaratelhatározással, mindig azonos célból, egyező módon, az egységes hivatali hűségnek bár ismetelt, de gyors egymásutánban következő megszegésével és hozzá ugyanazon védeit" jogtárgy, t. i. az állam érdeke sérelmével jártak el, egybeolvadnak s egymással anyagi halmazatban álló több bűncselekménnyé nem minősíthetők . . . * * = V. ö. BDlár IX. 230. : A Btk. íi ü. §-ába ütköző vétségeknek anyagi halmazatában bűnös az oly közhivatalnok, aki bár azonos módon több sértettől követelt jutalmat hivatalánál fogva teljesitendő ugvanolvnemít cselekmén} eért. Hasonló BDlár X. 218.