Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. 66. * A német fajnak gyalázása egyúttal a magyar államban élő német nemzetiségnek lealacsonyítását is magában foglalja (Btk. 172. §. 1. bekezdés; 1912. évi LXIII. tc. 19. §.). (Pozsonyi kir. tábla 1915 ápr. 11 B. 926. sz.) A pozsonyi kir. tábla: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja ... indokok: ... A kir. tábla a kir. törvényszék ítéletét úgy a tényállásra, mint ténybeli és jogi indokolására nézve helyesnek találta, annál is inkább, mert jóllehet a vádlott nyilatkozatának éle kétségkívül elsősorban a Németbirodalomban élő németek ellen irányult, de a német fajnak általában tartott gyalázása egyúttal a magyar állam német nemzetiségű lakosságának lealacsonyítását is magában foglalja, már pedig a vádlott, aki már egy év óta tartózkodik Magyarországon, kétségtelenül tudta, hogy hazánk egy része németajkú s így tudatában volt annak is, hogy nyilatkozata alkalmas úgy a magyarságban, mint a tót nemzetiségben a német elleni gyűlölet felébresztésére. De a magyar nemzettel háborút folytató Franciaországnak, Angliának, különösen pedig Oroszországnak éltetése épen abban az időben, midőn a magyar nemzet az ország határait támadó orosz haderő ellen elkeseredett küzdelmet folytat, alkalmas arra is, hogy az országban s különösen Trencsén vidékén is lakó tót nemzetiségű lakosokban a magyarság ellen gyűlöletet ébresszen . . . * * = V. ö. BDtár IX. 238. 67. * Izgatás vádja esetében a Kúria felülvizsgálja, vájjon a vád tárgyává tett nyilatkozat tartalmánál, valamint az előadás modoránál fogva alkalmas volt-e arra, hogy valamely osztályban, nemzetiségben vagy hitfelekezetben a másik ellen ellenséges érzületet keltsen fel vagy az ily érzületet fokozza.