Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. 89 utasítja; azonban az esküdtbíróság ítéletét az azt megelőző főtárgyalással együtt a Bpn. 35. §. 2. bekezdése alapján hivatalból megsemmisíti s új esküdtbírói eljárást rendel el azzal, hogy az új eljárásban az eddig működött esküdtek részt nem vehetnek, az esküdtekhez intézendő kérdések közé a Btk. 287. §-ában meghatározott bűntettre szóló kérdések is felveendők. Indokok: A közvádló semmisségi panaszt a Bpo. 29. §. 4. pontja alapján amiatt jelentett be. mert az esküdtekhez az emberölés vétségére nézve is intéztetett kérdés. A semmisségi panasz alaptalan s elutasíttatott, mert az esküdteknek a Bp. 325. §-ának rendelkezésében gyökerező szabad minősítési jogánál fogva a védő indítványozta kérdés feltevését megtagadni nem lehetett. A közvádló a Bp. 385. §. \. a) pontja alapján amiatt is jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott felmentetelt. Tekintve, hogy a felmentés a bizonyítás okából történt, a bizonyítás kérdésében pedig a Bjm. 33. §. 3. bekezdése szerint perorvoslatnak helye nincs, ez a semmisségi panasz visszautasíttatott. Azonban a kir. Kúria az ügy felülvizsgálata alkalmával arról győződött meg, hogy az esküdtek az ügy lény egében tévedtek, amidőn a nekik feltelt 1. sz. lőlénykérdésre nemmel feleltek, holott a főtárgyalás adatai a vádnak alapul szolgáló s a főténykérdésbe felvett tények igazolására alkalmasoknak mutatkozván, az esküdtek a felmentő határozathoz nyílván a rendelkezésre álló adatok téves mérlegelésével jutottak.... * * = V. 5. a BDtár X. 32. sorszám a. közölt határozatot és az ott írt jegyzetet. 51. /. A szándékos emberölés a Btk. 281. §-ának 1. bekezdése szerint minősül, ha a tettes erős felindulásban cselekedett, bármily okból keletkezett is ez a felindulás; különösen közömbös, hogy az erős felindulás forrása a sértett személyéből indult-e ki. Nemcsak a támadásból vagy bántalmazásból keletkezett haragnak, hanem a hirtelen fellépő nagyfokú félelemnek is gátló hatása van a bűnös akarat keletkezésére és kifejlődésére. — II. A Kúria a főtár-