Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. 83 tetéssel, hogy onnan hegyes vidéken teljesítendő kétheti gyakorlat után a harctérre menjen. A cikk ezen tartalmából nyilvánvaló, hogy a vádlott az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje egy részének megalakulását, mozdulatát, rendeltetését és működését hozta nyilvánosságra oly időben, amidőn ilyen közlések már eltiltattak; az is kétségtelen, hogy a közzétett cikk nem a kormány által nyilvánosságra hozott tudósítást tartalmaz. A közlés minőségéből és az Európaszerle dúló háborúra tekintettel a vádlott azt is beláthatta, hogy a cikk tartalmának közlése az állam érdekeinek sérelmét vonhatja maga után. A vád tárgyává tett cselekmény tehát kimeríti a Btk. 456. §-ában meghatározott, sajtó útján elkövett fegyveres erő elleni vétség tényelemeit és ehhez képest az esküdtek tévedtek, amidőn a hozzájuk intézett második kérdésre (jogkérdésre) nemmel feleltek és ezzel úgy döntöttek, hogy a vádlott a jelzett cikk nyilvánosságra hozatalával nem tett közzé oly közleményt, mely az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejének mozdulatára, erejére és működésére vonatkozik. Ennélfogva a Bp. 385. §. 4. a) pontjában meghatározott anyagi semmisség esete forogván fenn, az esküdtbíróságnak ítéletét megsemmisíteni és a rendelkező rész értelmében határozni kellett .... = V. ö. a BDtár IX. 134., X. 104. és 145. sorszám a. közölt határozatokat. 47. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp, 385 §-ának í. a) pontja alapján és — bűnösséget megállapító — új ítélet hozása, mikor az esküdtek a ténykérdésre adott válasszal megállapították, hogy a vádlott emberi élet kioltására alkalmas töltött forgópisztolyát közvetlen közelről és a fejre célozva a sértettre ráfogta, de ez a vádlott kezéből kicsavarta a forgópisztolyt, a jogkérdésre adott válasz alapján azonban a szándékos emberölés kísérletének vádja alól az esküdtbíróság a vádlottat felmentette. (Kúria 1917 febr. 20. B IV. 6697 1916. sz.) 6*