Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

62 Büntetőjogi Döntvénytár. bűntett ismérveivel bírna és ennek következtében a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartoznék. = A Kúria B I. H17/1915. sz, JEH-ki 1. /Wtár IX. 47. — L. BDtár X. 110. és 219. 34.* Két szökött hadifogoly továbbszökésére való segélynyújtás a Btk. 447. §-ának 1. bekezdésében meghatározott és az 1915: XIX. tc. 11. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő két bűntett anyagi halmazatát állapítja meg. I (Kúria 1917 jan. 30. B III. 6317,1916. sz.) ' A kir. Kúria: A kir. törvényszék ítéletét a Bp. 385. §-áoak I. b) pontjában körülírt okból a minősítés és a büntetés tekintetében megsemmisíti és a vádlottaknak, mint tettestársaknak (Btk. 70. §.) a kir. törvényszék ítéletében körülírt tettét a Bik. 447. §-áuak 1. bekezdésében meghatározott és az 1915:XIX. te. II. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő két fogolyszöktetés bűntettének minősíti.... Indokok: A valónak elfogadott tényállás szerint a vádlottak az ország határától nem messze fekvő, csomorerdő-tanyai lakásukon együtt és közösen két orosz hadiíogolynak, akik a szomszéd uradalomból megszöktek élelmet és szállást adtak. A tanúk figyelmeztetése dacára a szökevény hadifoglyoknak náluk létéről az elöljáróságnak vagy a csendőrségnek jelentést nem tettek, sőt a figyelmeztető tanúkat elutasították és a szökevény hadifoglyokat másnap reggel utjokra bocsátották, noha beismerésük szerint is a hadifoglyok ebbéli minőségét tudták. A kir. törvényszék a körülírt tettet tévesen minősítette egvrendbeli togolyszöktetésnek s ez okból alapos a kir. ügyész semmisségi panasza. Téves ugyanis a kir. törvényszéknek az a jogi érvelése, hogy a két szökevény hadifogoly tovább szökésére való segélynyújtás azért egy és nem ket bűncselekmény, mert a megsértett érdek csak egy s így a két szökevény hadifogoly segélyezése által az egységes büntetőjogi eredmény csak hatásában fokozódott.