Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. A panasz alaptalan. A kir. tábla a valókul elfogadott tények alapján az ítéletében kifejtett indokoknál fogva még azért is helyesen állapította meg, hogy a vádbeli tett bűncselekmény, mivel köztudomású tény, hogy a kir. kincstár egy fillér árban tábori levelezőlapokat hozott forgalomba s így a vádlott nemcsak azt tudta, hogy ennek folytán a tábori levelezőlapokat mint a kir. kincstár által kibocsátott pénzértékkel bíró s pénzért árusított postajegyeket csakis a m. kir. postahivatal útján szabad beszerezni, hanem tudnia kellett azt is, hogy a kir. kincstár által kibocsátott levelezőlapokat magánipar útján előállítani, utánozni tilos, következéskép azoknak ilyen utánzott alakban való forgalomba hozatala, miután az állam egyedárúsítási jogát s ezzel az abból várhaló jövedelemnek ily módon való csökkentésével annak vagyoni érdekét is sérti, jóhiszeműséggel nem védekezhet. II. (Kúria 4917 jan. 18. B II. 6115 1916. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott okból megsemmisíti és a vádlottakat az 1897: XXXVII. tc. 1. §-ába ütköző és 1. bekezdése szerint minősülő egy-egy rendbeli bélyeghamisítás vétségében bűnösöknek mondja ki . . . indokok: A kir. főügyész a másodbíróság ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt azzal, hogy a vádlottak ténykedése kimeríti a vádbeli cselekmény tényálladékát. A panasz alapos. A ténymegállapítás szerint a vádlottak magánúton előállított tábori levelezőlapokat forgalombahoztak, illetve K. vádlott azokat íorgalombahozatal céljából előállította s azután forgalombahozta. Az alsóbbfokú bíróságok e tényállás mellett is azért mentették fel a vádlottakat a vád alól, mert úgy találták, hogy a levelezőlap bármelyikének első megtekintésénél azonnal észrevehető, hogy azon hiányzik a hivatalos jelzés, a magyar címer, a postakürt slb., ami épen a magánúton előállított levelezőlapokat az államitól megkülönbözteti s ennélfogva utánzatról egyáltalán szó nem lehet és mert a vádlottak részéről a szándékosság sem forog fenn. Ez a jogi nézet és az arra alapított döntés téves. A K. vádlott által magánúton előállított s a többi vádlott