Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. ban álló közhivatalnok ellen állíttatott, a sértettel szemben elkö­vetett rágalmazás tehát, minthogy a sértett, mint a r. kath. fő­gimnáziumnál ideiglenes minőségben alkalmazott helyettes tanár, nem a most jelzett minőségű közhivatalnok, nem hivatalból és felhatalmazás, hanem csak a sértett magánindítványa alapján volt üldözhető; a sértett pedig magánindítványát a Btk. 112. §-ában meghatározott három havi határidőn belül nem terjeszt­vén elő, az eljárás megindítása, illetve folytatása az indúványo­zási jog elévülése folytán ki volt zárva. Ez az érvelés téves. Téves az 1914 :XLl. tc. 9. §-ának 6. pontjára való hivat­kozás, mert a jelen esetben nem az ebben a pontban, hanem a 9. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés nyer alkal­mazást, mely szerint a 9. §. 1. bekezdése alá eső rágalmazás, amely az ott nem említett közhivatalnok ellen követtetett el, akár a sértettnek, akár pedig a felettes, illetőleg felügyelő hatóságá­nak felhatalmazása alapján üldözhető. Téves az az álláspont is, amelyre támaszkodva, azt vitatja, hogy a sértett nem közhivatal­nok. A középiskolák, úgy az államiak, valamint a felekezetiek az állami igazgatás egyik fontos ágát képező közoktatásügy céljait szolgálják. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883 : XXX. tc., amely a középiskolák szervezetét, tanrend jét és a tanárok alkalmazhatásának feltételeit a felekezeti középiskolákra is kiterjedőleg megállapítja, a felekezeti intézeteket is a vallás­és közoktatásügyi miniszter főfelügyelete alá helyezi és kimondja, hogy a szerzetes rendek által fenntartott középiskolák tanárai a rend fegyelmi hatósága alatt állanak. A magyar kegyes tanító­rend által fenntartott főgimnáziumnál alkalmazott tanárok ezek szerint, minthogy hivatásukból kifolyóan egyenesen az állam köz­oktatásügyi feladatainak megvalósítására működnek közre, s ezt a működésüket az állam saját közegei által ellenőrizteti, ezen tevékenységi körükben közhivatalnokoknak tekintendők. Az a körül­mény, hogy a sértett a cselekmény elkövetése idejében a r—i r. kath. főgimnáziumnál csak ideiglenesen, mint helyettestanár volt alkalmazva, e részben nem tesz különbséget, mert őt tanári működése tekintetében ugyanaz a hatáskör illette, mint a rendes tanárokat; mert továbbá a tanári állás elfoglalásával magára vállalta mindazokat a kötelességeket, melyek teljesítése hivatásá­nak betöltéséhez tartozott; s mert ezen kötelességek bármelyi­kének megszegése esetén az őt, mint világi tanárt is kötelező állami középiskolai rendtartás alapján a felette fegyelmi hatalmat gyakorló rend által felelősségre vonható lett volna. Minthogy Tehát sértett közhivatalnoknak tekintendő, minthogy továbbá a vád tárgyává tett állítások hivatása gyakorlatára vonatkoznak és

Next

/
Oldalképek
Tartalom