Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. lezné, hogy abban az időben, amidőn ő 1915 április 9-én T. Ferencnek 3000 q szénát eladott, T. Ferenc már a kincstárral közvetlenül, vagy valamelyik kincstári főszállítóval a széna szál­lítása iránt szerződési kötelezetlségben állott légyen, — a vád­lott szerint azonban akkor még egyáltalában íőszállító nem is szerepelt, hanem T. Ferenc csak utólag keresett és talált magá­nak Zs. Hugó személyében vevőt a szénához, ez pedig átruházta az ő jogait F. Istvánra. Erre vonatkozóan a kir. Kúria a kir. törvényszék által he­lyesen megállapított tényállást a tanúk vallomása és a beszerzett iratok alapján azzal egészíti ki, hogy ebben az ügyben az első szerződés 1915 márc. 20-án jött létre, amidőn K. Zsigmond a katonai kincstárral szemben bizonyos mennjiségű széna szállí­tására kötelezte magát, K.-nek ezt a főszállítási szerződését az­után márc. 31-én magára vállalta F. István. Ez a íőszállító meg­bízást adott Zs. Hugónak a széna beszerzésére, aki ugyanezen az alapon T. Ferencet bízta meg a széna biztosításával. Minthogy tehát vádlóit és T. Ferenc között ilyen előzmények alapján jött létre a kötés, ezzel meg van cáíolva vádlottnak az a védekezése, hogy a T. Ferenccel létrejött kötése semmiféle előzetes kincstári szerződéssel összefüggésben nem állott és hogy kincstári íőszál­lító hiányában alszállítóról sem lehetett szó. Minthogy azonban az alszállító fogalmához a törvény szerint az is megkívántatik, hogy az alszállító tudomással bírjon arról, hogy az általa elvállalt szállítás a kincstári íőszállító szállítási kötelezettségének a teljesítésére szolgál, meg kellett vizsgálni azt is, vájjon vádlottnak volt-e tudomása erről, — és pedig annál inkább, mert vádlott épen arra is alapította panaszának egyik további indokát, hogy ilyen tudomása nem volt. Erre vonatkozóan a kir. Kúria helyesnek találta a kir. tör­vényszéknek azt a megállapítását, hogy vádlottnak ez a tudo­mása már azért sem lehet kétes, mert a kötlevél tartalma sze­rint ő «katonai szállításra alkalmas)) szénát adott el, aminek nyilván nem az volt a jelentősége, hogy ezzel csak a széna minősége megjelöltessék, hanem az, hogy a széna katonai szál­lításra fog szolgálni; amihez hozzájárul az a további körülmény, melyet a kir. Kúria a főtárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt távirat tartalmából állapított meg, hogy vádlott f. évi május 8-án, tehát egy olyan időben, amikor vádlott még teljesítési kötelezettségben állott, figyelmeztetve lett, hogv katonai szállításról van szó, és hogy ha vádlott most sem teljesíli a szállítást, a katonai ható­ságnál feljelentik. Semmisségi panaszának további indokát vádlott abban jelöli meg. bogy a szállításra ő nem volt köteles, mert a másik szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom