Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

IV Tartalommutató. Lap 67. §. 193. A vádlott a zsarolás kísérlete miatt, amelynek véghezvitelétől önként állott el, nem volt ugyan büntethető, minthogy azonban a használt erőszak egyszersmind a becsületsértés tényálladékat is kimeríti, a vádlott emiatt mondatott ki bűnösnek 280 V. FEJEZET. A részesség. 69. §. 6. Gondatlanság esetében bünrészesség nem állapítható meg. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha valamely gondatlansági bűncselekmény eredményét többek gondatlansága idézte elő, mindazok, akiknek gondatlansága közrehatott az eredmény előidézésében, mint tettesek elítéltessenek 30 2. III. Az 1915 : XIX. tc. 10. §-a aláeső bűncselekmény akkor forog fenn, ha az id. tcikk 7. §-a alá eső hivatali kötelesség megszegésére való csábítás eredményre nem vezetett ; ha a vesztegetőnek tevékenységégében a reábírás elemei felismerhetők és a közhivatalnok részéről elkövetett kötelességszegés, mint a vesztegetés okozata jelentkezik, a reábíró az id. tcikk 8. §-a alá eső bűntettnek részesekép (Btk. 69. §. 1. pont) büntetendő 3 8. I. A Btk. 467. §-a alá eső bűncselekményben való bünsegédi bünrészesség (Btk. 69. §. 2. pont) címén mondatott bűnösnek az, aki a hivatali kötelessége megszegésére vállalkozó közhivatalnoknak ily visszaélését előmozdította és lehetővé tette azzal, hogy jutalomadásra kész egyéneket ajánlott, ily egyéneket a közhivatalnokkal összehozott és a vesztegetési összegnek átadását közvetítette 33 42. Aki közhivatalnokot vesztegetéssel arra bír reá, hogy hivatali kötelességét megszegje, ha a közhivatalnok a Btk. 467. §-a alá eső büntettet követi el, a Btk. 467. §-a alá eső bűntettnek részesekép (Btk. 69. §. 1. pontja), nem pedig a 470. §-a alá eső vétség címén büntetendő 81 43. II. Az 1915 : XIX. tc. 10. §-a, valamint a Btk. 470. §-a alá csupán az oly vesztegetés esik, amelynek folytán hivatali kötelességszegés nem követtetett el. Oly esetben azonban, ahol hivatali kötelességszegés következett bé és a kötelességszegés elhatározását a vesztegető ébresztette fel a közhivatalnokban, vagyis, ahol a vesztegető értelmi szerzője a hivatali bűncselekménynek, a reábíró az 1915 : XIX. tc. 8. §-a, illetőleg a Btk. 467. §-a alá eső bűntettnek részesekép (Btk. 69. §. pont 1.) felelős 83 70. §. 149, Társtettesség a Btk. 349. §. 2. pontja alá eső bűntett esetében... 233 74. §. 25. II. Az anya, aki házasságon kívül született gyermekét közvetlenül a szülés után megölte, a Bt k. 284. §-a alá eső bűntettben, az extraneus társtettes a Btk. 279. §-a alá eső bűntettben mondatott ki bűnösnek 64 115. II. A szándék előre megfontolt volta (Btk. 278. §.), tartalma, minősége és genesise a legegyénibb személyes tulajdonság. Ezért