Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján és új ítélet hozása, amikor az esküdtek a ténykérdésre hozott határo­zatukkal a szándékos emberölés bűntette tényálla­déki elemeinek megfelelő ténykörülményeket álla­pították meg, a kisegítő jogkérdésre adott válasz alapján azonban halált okozott súlyos testi sértés vétségében mondotta ki az esküdtbíióság bűnösnek a vádlottat. (Kúria 1916 íebr. 1. I! IV. 9963. sz.) A kir. Kúria: Az esküdtbíróság ítéletének a vádbeli cse­lekmény minősítésére vonatkozó részét a Bp. 385. § 1. b) pont­jában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti s a vád­lottat a Btk. 306. §-ban meghatározott halált okozott súlyos testi­sértés bűntette helyett a Btk. 279. §-ában meghatározóit szándé­kos emberölés bűnteltében mondja ki bűnösnek.. . Indokok.... Alapos a közvádlónak a minősítés tárgyában használt semmiségi panasza. A vádlottnak a közönséges élettapasztalatból tudnia kellett, hogy a nyakszirten ejtett oly erős késszúrás, mely még a gerinc­agycsatornába is behatolt, a legnagyobb mértékben életveszélyes, s így a tett elkövetésekor tudnia kellett cselekményének teljes okozati lefolyását. A bántalmazás ily tudattal azonban felöleli az ölésre irá­nyúló szándékot. Ehhez képest a kir. Kúria megállapította vádlott részéről az ölési szándékot s a vádbeli cselekményt a Btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettének minősítette. = V. ö. Kú ia 878/19.18 [ÉDtár IX. 71.). 55. A községi mezőőrt a Btk. k6\. §~a értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. (Kúria 1916 febr. 23. B IV. 10,316. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom