Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. 93 kezeU s a lelügyelel is az ő kezében központosult, lel sem tételezhető léhát, hogy neki a marha etetéséről, mely egyike a gazdaság legfontosabb leendőinek, tudomása ne lelt volna, arra a rendelkezési jogot és a felügyeletet ne gyakorolta volna, de bizonyítja ezt H. udvarbíró és főleg I*. tanú nyomozati vallomása, mely szerint a marhának sóval való etetése egyenesen K. Mór által lett elrendelve. Mindezeknéllogva és tekintettel arra, hogy K. Mór és G. Gyula a es. és kir. hadügyminisztériummal szerződött T. Mór megbizottjai voltak s hogy a cselekményt háború idején követték el, az elsőbírósági ítéletnek e részben való megsemmisítése mellett nevezetteket az 1915 : XIX. te. 1. § ába ütköző és a 6. §., valamint a 2. §. 1. pontja szerint minősülő bűnteltben bűnösnek kellelt kimondani. III. Alaposnak kellett végül tekinteni (J. Gyula vádlottnak a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján amiatt bejelenlett semmisségi panaszát, hogy az 1915. évi július 2-án elkövetett lopás bűnteltén felüli három rendbeli lopás bűntette is az 1915: XIX. le. 11. §-a szerint büntetendőnek mondatott ki. Az 1915: XIX. te. 24. §-a által ugyanis e törvény rendelkezéseinek visszahaló ereje, a törvényben megállapított előfeltételek eselén csakis az 1—10. §-okban meghatározott bűncselekményekre terjesztetett ki s miután e §-okban a lopás bűntettéről rendelkezés felvéve nem lett, a lopásra vonatkozólag az 1915 : XIX. tc. visszaható erővel egyáltalában nem bír. Tévedett tehát az elsőbíróság abban, hogy az 1915 :XIX. le. életbelépte előtt elkövetett három rendbeli lopást is az 1915 : XIX. tc. 11. § a értelmében mondotta ki büntetendőnek, miért is az elsőbírósági ítéletnek e részben a Bp. 385. §. 4. b) pontjában foglalt semmisségi okból való megsemmisítésével, eme három rendű lopás bűntettét a Bn. 49. §. 4. bekezdés 1. tétele szerint büntetendőnek kellelt kimondani. 45. .4 Btk. .7/4. §-a alá eső közegészség elleni vétségben mondották ki bűnösnek a tejkereskedőt, aki a forgalomra szánt tejet az egészségre ártalmas kútvizzel hígította. (Erzsébetfalvai kir. járásbíróság 1915 jún. 7. B. 3426/1915. sz.) Az erzsébetfalvai kir. járásbíróság: A vádlott tejkereskedő bűnös a Btk. 314. §-ába ütköző, s az ugyané §. szerint minő-